Kisgyőr
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kisgyőr | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Magyarország | |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| Kistérség | Miskolci | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 3556 | |
| Körzethívószám | 46 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 1655 (2001) | |
| Népsűrűség | 23,26 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 71,16 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Kisgyőr
|
||
Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 16 kilométerre keletre, a Bükki Nemzeti Park mellett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.
Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, mikor szembeszálltak Károly Róbert királlyal. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.
A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.
1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.
1962-ben bevezették a községbe a villanyt.
A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma nagy részük Miskolcra jár dolgozni.
[szerkesztés] Híres emberek
- Bihari Sándor költő
- Nemcsák Károly színművész
- Szabó Sándor költő
- Szécsi Zoltán fényképész
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Környező települések
Bükkaranyos (kb. 8 km), Harsány (9 km), a legközelebbi város: Emőd (15 km).
HuckFinn,