Kettős állampolgárság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kettős állampolgárság azt jelenti, hogy egy természetes személy egyszerre két országnak az állampolgára. A nemzetközi jog nem tiltja, hogy valakinek akár kettőnél is több állampolgársága legyen (ez a többes állampolgárság), de egyes országok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, azaz nem ismerik el állampolgáraikat más országok polgárainak is. Közülük vannak, amelyek engedményeket tesznek, például Japánban a kiskorúaknál elismerik.
A kettős állampolgárság létrejöttének leggyakoribb módja, ha két különböző állampolgárságúnak gyermeke születik, vagy ha valakinek olyan országban születik gyermeke, amely a területén születetteket automatikusan állampolgárának ismeri el. (Európában többnyire leszármazási jogon kap állampolgárságot valaki; az Egyesült Államok, Kanada és más országok területi jogon is biztosítják.) Ezenkívül többes állampolgár lehet valaki úgy is, hogy a már meglévő állampolgársága(i) mellé letelepedés, házasság stb. útján szerez újabb állampolgárságot.
Minden országban más követelmények szabják meg, hogy ki számít állampolgárnak, és más szabályok vonatkoznak a kettős állampolgárságra. Egy ausztrál tanulmány szerint 2000-ben 4-5 millió ausztrálnak (a népesség kb. 25%-ának) volt kettős állampolgársága, nagy részüknek ausztrál és brit. A külföldön élő svájciaknak kb. 60%-a rendelkezik kettős állampolgársággal (1998). A világon 89 ország ismeri el a kettős állampolgárságot valamilyen formában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szubnacionális állampolgárság
- Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya elismeri az egyes tagállamok tagjainak kettős állampolgárságát, az egyes tagállamok állampolgársága azonban informális és megszerzéséhez elég az adott államba költözni. (A District of Columbia lakóira nem vonatkozik a kettős állampolgárság, mert az nem állam.) Ezeknek az állampolgárságoknak nincs funkciójuk, már a politikai választásokon is lakosként, nem állampolgárként emlegetik a jelöltet.
- Svájcban az állampolgárság háromrétegű: szövetségi, kanton és települési szintű.
- Bár az Egyesült Királyság részei, Jersey, Guernsey és Man-sziget függő területeknek a helyi törvényhozása bizonyos jogokat csak a helyi lakosoknak biztosít.
- A brit tengerentúli területek lakóinak nincs brit állampolgárságuk, de a bevándorlási törvényekben szerepel az ezzel azonos értelmű illetékességi státusz (belonger status).
- Az Ausztráliához tartozó Norfolk-sziget bevándorlási törvényei a letelepedést csak a helyieknek engedik. A legtöbb Norfolk-szigeti egyben ausztrál állampolgár is.
- Hongkong és Makaó, a Kínai Népköztársaság különleges adminisztrációjú területei megkülönböztetik az itt letelepedetteket, akiknek másfajta kínai útlevelük van, mint a többi kínai állampolgárnak, és ez több jogot biztosít a külföldi utazásoknál.
- Åland lakosainak kettős (ålandi és finn) állampolgárságuk van. A helyi állampolgársággal (hembygdsrätt) rendelkezők vehetnek ingatlant és kezdhetnek üzleti vállalkozást Ålandon, amit a helyi állampolgársággal nem rendelkező finnek nem tehetnek meg. A finnek megkapják az állampolgárságot a szigeten, ha öt évig ott élnek, az ålandiak viszont elveszítik a helyi állampolgárságukat, ha öt évig a kontinentális Finnországban élnek. (Lásd még: [1] és [2].)
[szerkesztés] Szupranacionális (nemzetek fölötti) állampolgárság
- Az Európai Unió – még hatályba nem lépett – alkotmánya értelmében minden tagállam polgára egyben az Unió polgára is.
- A Brit Nemzetközösség tagjai ismerik az ún. nemzetközösségi állampolgárság fogalmát. Egyes tagállamok, pl. az Egyesült Királyság engedi a nemzetközösségi nem brit állampolgárok számára a választásokon való részvételt mind szavazóként, mind jelöltként, ha letelepedtek a Királyságban. Más tagállamok azonban nem tesznek különbséget a nemzetközösségi és azon kívüli külföldiek között.
[szerkesztés] Problémák
A kettős állampolgárság felvet pár jogi problémát. Az USA-ban például nehezebben kap a titkosított dokumentumokhoz való hozzáférési engedélyt, aki más állampolgársággal is rendelkezik. A kanadai helyzet ennek az ellenkezője, számos miniszternek van kettős állampolgársága (a másik rendszerint francia vagy brit), és ez nem okozott gondot.
Az állampolgársággal nemcsak jogok, hanem kötelességek is járnak. Gondok merülhetnek fel a katonai szolgálattal kapcsolatban, a többes állampolgárra ezen kívül több szabály vonatkozik az utazással és minden egyébbel kapcsolatban. Az USA állampolgárai kötelesek adót fizetni akkor is, ha más államok polgárai és máshol élnek, az országok nagy része azonban aláírt olyan adóegyezményeket, amelyekkel a kettős adózás elkerülhető.
Extrém esetekben, például háború esetén bonyolult lehet valakinek a helyzete, ha két, egymással hadban álló ország polgára egyszerre.
A többes állampolgárok száma egyre nő, főként a globalizáció és a növekvő mobilitás miatt.
A 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények (9/11) után biztonsági okokból Amerikában igyekeztek kiszűrni azokat, akik több állampolgársággal és több útlevéllel rendelkeznek, esetleg több néven is; ők ugyanis használhatták az egyik útlevelüket arra, hogy kilépjenek az országból, majd a másik útlevelet arra, hogy onnan továbbutazzanak, és így eltitkolják a kiindulópontként szolgáló ország elől, hogy merre jártak. Kanadában jelenleg igyekeznek törvénnyel visszaszorítani ezt a gyakorlatot.
Egyes előnyökhöz, amelyet az állampolgárság biztosít, elég az állandó letelepedési engedély is.
Az állampolgárságra is hatással vannak a nem tisztázott politikai kérdések. Írország például megadja az ír állampolgárságot minden Észak-Írországban született britnek.
[szerkesztés] Magyarországi helyzet
A magyar jog engedélyezi a magyar állampolgár többes állampolgárságát, de a jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak tekinti őket.
[szerkesztés] A 2004. december 5-i népszavazás
Bővebben: 2004-es magyarországi népszavazás2004. december 5-én a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére a köztársasági elnök népszavazást írt ki a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárságról. A kérdés a következő volt:
- Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
A népszavazás az alacsony részvétel miatt eredménytelen volt.
[szerkesztés] Lásd még
- Állampolgárság
- Nemzetiség
- jus soli
- jus sanguinis
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyarország
- Kettős állampolgárság
- A kettős állampolgárságról – adatok, állásfoglalások, elemzések
- Udvarhelyi Frigyes: Kettős állampolgársággal kapcsolatos cikkek az erdélyi sajtóban
[szerkesztés] Általános
- Dual and Multiple Citizenship
- Citizenship Laws of the World from the United States Office of Personnel Management Investigations Service (PDF)
