Kína hadereje
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kína haderejének hivatalos elnevezése Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (simplified Chinese: 中国人民解放军; traditional Chinese: 中國人民解放軍; pinyin: Zhōngguó Rénmín Jiěfàng Jūn; nemzetközileg használt angol elnevezése: Chinese People's Liberation Army - PLA). Egyesíti magában az ország összes katonai erejét, így a szárazföldi haderőt, a légierőt, a haditengerészetet, a tengerészgyalogságot és a hadászati rakétaerőket. 1927-ben jött létre mint a Kínai Kommunista Párt katonai szervezete; 1946-ig Vörös Hadsereg volt a neve. Zászlaja és jelvénye tartalmazza a kínai 8-as és 1-es karaktereket, utalva a hadsereg létrejöttének dátumára, az 1927. augusztus 1-i nanchangi felkelésre. A Kínai Népköztársaság atom-nagyhatalom.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Stratégiai célok
A kínai haderő stratégiai célja az ország területi egységének védelme, amibe Pekingben hosszú távon beleértik Tajvan egyesítését is az anyaországgal. Kína a 2008. évi nyári olimpiai játékok után képes lehet katonai akció indítására Tajvan beolvasztása érdekében. [1] Ennek azonban megkerülhetetlen akadálya az Egyesült Államok által Tajvannak nyújtott biztonsági garancia, amely nem zárja ki a nukleáris fegyverek alkalmazását sem egy kínai agresszió esetére.
A KNK megalakulása óta a kínai hadsereg négy jelentősebb fegyveres konfliktusban vett részt: az 1950-es évek első felében a koreai háborúban, 1962-ben az Indiával folytatott határháborúban, 1969-ben a Szovjetunióval folytatott határvillongásokban, 1979-ben pedig a Vietnammal folytatott határháborúban.
A KNK eddig soha nem állomásoztatott tartósan külföldön haderőt, nincsenek külföldi támaszpontjai.
[szerkesztés] Fegyveres erők létszáma
A kínai fegyveres erők létszámuk alapján a világ legnagyobb hadseregei közé tartoznak; a paramilitáris erők beszámítása esetén összesen mintegy 7 millió fővel a harmadik helyet foglalják el Irán és Vietnam után.
- Aktív: 2 270 000 fő (ebből körülbelül 1 100 000 fő sorozott, 136 000 nő)
- Szolgálati idő a sorozottaknak: 24 hónap
- Tartalékos: 600 000 fő
- paramilitáris 3 969 000 fő[2]
A hadsereg létszámának a lakossághoz viszonyított aránya viszont így is alacsonynak számít (1000 lakosra 5,3 fő, míg Oroszországban 23,56, az Egyesült Államokban 9,46 fő).
[szerkesztés] Költségvetés
Kína nagy ütemben fegyverkezik.
- 2006-ban 14,7%-kal növelte hadi költségvetését.
- 2007-ben 17,8%-kal növeli hadi költségvetését.
A kínai katonai költségvetés 2006-ban meghaladta a 90 milliárd dollárt, amivel a 6. helyet foglalja el a világban az USA (548,9 milliárd dollár), az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán után.
[szerkesztés] A haderők szerkezete
A kínai hadsereg öt fő ágazatból áll: a szárazföldi haderő, a haditengerészet, a légierő, a „második tüzérségi hadtest”, azaz a stratégiai nukleáris és rakétaegységek, valamint a katonai rendőrség („Népi Fegyveres Rendőrség”).
[szerkesztés] Szárazföldi haderő
Létszám 1 600 000 fő
Állomány
- 44 gyalogos hadosztály
- 9 harckocsi hadosztály
- 17 gépesített lövész hadosztály
- 7 tüzér hadosztály
- 1 páncéltörő dandár
- 10 repülő dandár (melyből 2 dandár kiképző)
- 1 harcászati-hadműveleti rakéta dandár
- 1 hegyi dandár
- 3 légideszant hadosztály
- 50 műszaki ezred
- 50 híradós ezred
Felszerelés
- 7010 db harckocsi (59–I/–II, 79-es típus, 88-as típus, 96 és 98-as típus)
- 1200 db közepes harckocsi (62 és 63-as típus)
- 5600 db páncélozott gyalogsági harcjármű
- 15 200 db tüzérségi löveg
- 2400 db sorozatvető
- 321 db helikopter
[szerkesztés] Légierő
Létszám 420 000 fő
Állomány
- 100 vadász század
- 24 bombázó század
- 60 közvetlen támogató század
- 24 szállító század
Összesen kb. 400 db repülőgép. A J-10-es és JH-7-es harmadik generációs vadászgépeket Kína fejlesztette ki részben saját erőből, részben külföldi technológiákat alkalmazva.
Felszerelés
- 1782 db harci repülőgép
- 294 db felderítő repülőgép
- 513 db szállító repülőgép
- 170 db helikopter
[szerkesztés] Haditengerészet
Létszám 250 000 fő
Hadihajók
- 68 db tengeralattjáró
- 21 db romboló
- 24 db fregatt
- 93 db járőrhajó
- 39 db aknarakó/szedő hajó
- 56 db deszant hajó
- 163 db vegyes feladatú hajó
[szerkesztés] Tengerészgyalogság
Létszám 10 000 fő
Állomány
- 3 gyalogos zászlóalj
- 1 gépesített zászlóalj
- 1 közepes harckocsi zászlóalj
- 1 tüzér osztály
Felszerelés
- 60 db harckocsi
- 100 db páncélozott szállító jármű
[szerkesztés] Hadászati rakétaerők
Amerikai hadihajók elsüllyesztését szem előtt tartva fejlesztik a kínaiak rakétáik infravörös rendszerét. A Dongfeng-21 hatótávolsága 2150 km körül van, és becslések szerint jelenleg 100 darab áll szolgálatban. (DefenceTalk.com)
Csapásmérők
- 20 db hadászati rakéta
- 18 indító dandár
- 20 db DF–5A indító
- 20 db DF–4 indító
- 80 db DF–3A indító
- 50 db DF–21 indító
Nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró
- 1 db, 12 IL–1 indítóval
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ^ http://www.azsia.net/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=9662 Kína öt éven belül megtámadhatja Tajvant
- ^ http://www.csis.org/media/csis/pubs/060626_asia_balance_powers.pdf
[szerkesztés] Forrás
- Kína amerikai hadihajók ellen fejleszti rakétáit (Magyar Nemzet Online – 2007. május 18.)
- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
- Kína öt éven belül megtámadhatja Tajvant (azsia.net, 2007. március 12.)
- 2007.január.11-én a kínai hadsereg megsemmisített egy műholdat