Jevgenyij Ivanovics Zamjatyin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jevgenyij Ivanovics Zamjatyin
Jevgenyij Ivanovics Zamjatyin Borisz Kusztodijev 1923-as festményén]]
Született:
1884. január 20. Lebegyija, Orosz Birodalom
Meghalt:
1937. március 10. Párizs

Jevgenyij Ivanovics Zamjatyin (Евгений Иванович Замятин) (1884. január 20./február 1., Lebegyija – 1937. március 10., Párizs) orosz regényíró, elbeszélő, drámaíró, műfordító.

[szerkesztés] Élete

Apja ortodox pap volt, anyja zenész.

A fiatal Jevgenyij 1902 és 1908 között Szentpétervárott tanult mérnöknek, ott csatlakozott a bolsevikokhoz. Részt vett az 1905-ös mozgalmakban, amiért száműzték, ám titokban visszatért Pétervárra, majd 1906-ban Finnországba távozott, és ott fejezte be tanulmányait. 1911-ben visszatért Oroszországba, újra száműzték. 1913-ban amnesztiát kapott.

Diploma után 1916-ban Angliában dolgozott.

Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalmat még lelkesedéssel fogadta, lapokat szerkesztett. Később azonban – főleg a bolsevik cenzúra miatt – már keményen bírálta a rendszert.

1920-21-ben írta meg Mi c. utópisztikus regényét, mely a totalitárius államról szól. Első kiadása csak Angliában jelenhetett meg, 1924-ben.

Írásai miatt üldözték, csak Makszim Gorkij pártfogása mentette meg a letartóztatástól. 1931-ben Sztálin engedélyezte Zamjatyin külföldre távozását.

Zamjatyin szívroham következtében 1937. március 10-én Párizsban halt meg.