Jamaicai angol nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jamaicai kreol, (Jamaican, Patois)
Beszélik:	Jamaica, Karibi térség, USA
Beszélők száma:	~ 4,2 millió
Helyezés a beszélők száma szerint:	—
Besorolás:	— (Angol alapú kreol keveréknyelv)
Írás:	Latin
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	—
Szabályozza:	Jelenleg nincs szabályzó szervezete
Nyelvkódok
ISO 639-1	jm
ISO 639-2	jam

A jamaicai kreol nyelv (saját nevén patois) nyelvi besorolás szempontjából egy kreol nyelv, amely majdnem teljes mértékben az angol nyelven alapszik. Az angoltól elválasztó főbb tulajdonságai a nyelv alaktanában, kisebb mértékben a szókincs használatában gyökereznek. Az anyanyelvi beszélők száma 4,3 millióra tehető, ennek túlnyomó többsége Jamaicában él, viszont a jamaicai popkultúra hatására emberek százezrei tanulják meg a nyelvet világszerte, természetesen ebben szerepet játszik a nyelv könnyen tanulhatósága és az angollal való nagyfokú hasonlósága is.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Nyelvtana 2.1 Igeidő rendszer 2.2 Egyéb sajátosságok

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Nyelvtana

A jamaicai patois egy angol alapú nyelv tehát legkönnyebben azzal összehasonlítva mutatható be. Szókészlete nagy vonalakban megegyezik az angollal, de sok főként afrikai eredetű szót tartalmaz kisebb részben vannak benne hindi, spanyol, portugál illetve francia szavak is. Hindi szó pl. a "ganja" ami marihuánát jelent, afrikai eredetű szó a "nyam" aminek jelentése enni. portugál szó a pikney, jelentése gyerek. Sok szót használnak teljesen más értelemben mint a standard angolban.

-	Személyes névmások		Birtokos névmások		Visszaható névmások	"be" lét-segédige ragozása
	Alanyi	Tárgyas	Alanyi	Tárgyas
E/1	mi	mi v. I man	mi	fi mi	miself	mi a v. deh
E/2	yuh	yuh	yuh	fi yuh	yuhself	yuh a v. deh
E/3	im	im	im	fi im	imself	im a v. deh
T/1	wi	wi	wi	fi wi	wiself	wi a v. deh
T/2	unu v. yuh	unu v. yuh	unu v. yuh	fi unu v. fi yuh	unuself v. yuhself	unu v. yuh a v. deh
T/3	dem	dem	dem	fi dem	demself	dem a v. deh

Mivel a jamaicai patois nem hivatalos nyelv, nincs rögzített helyesírása, ezért a fennt szereplő szavakat esetleg másképp is írhatják pl: im: him, mi: me, wi: we, unu: unnu onnu stb.

[szerkesztés] Igeidő rendszer

Az igeidő rendszer is különbözik az angoltól, de nagyjából hasonló az igeidők képzése és használata.

Jelen idő:

személyes névmás alanyi alakja + ige

Mi nyam. (I eat, Eszek)
Mi ron. (I run, Futok)
Mi go a school (I go to school, Iskolába járok)

Jelentésileg megegyezik az angollal. Tehát egy általánosságban tett kijelentés: szoktam enni, szoktam futni és járok iskolába.

Folyamatos jelen idő

személyes névmás alanyi alakja + be segédige megfelelően ragozott formája + ige

Mi a nyam (I am eating, Most éppen eszek)
Mi a ron (I am running, Most éppen futok)
Mi a go a school (I am goint to school, Most éppen iskolába megyek)

Tehát egy éppen zajló cselekvést ír le. A "mi" jelentése megegyezik az "I"-éval az "a" pedig az "am"-et jelenti.

Jövő idő

személyes névmás alanyi alakja + be segédige megfelelően ragozott formája + "go" segédige + ige

Mi a go nyam (I will eat vagy I am going to eat, Enni fogok)
Mi a go ron (I will run vagy I am going to run, Futni fogok)
Mi a go go a school (I will go to school vagy I am going to go to school, Iskolába fogok menni)

Jelentésileg megegyezik a magyar jövő idővel. Hogyan kapcsolódik ez a standard angol formához? A "going to"-s jövő időt jelentő szerkezetet az a hétköznapi beszédben gyakran "gonna"-nak mondják, amit szlengesebb formában föleg az afro-amerikaiak "gon"-nak ejtenek és ezt a jamaicaiak tovább egyszerűsítették "go"-vá. Azért nem a "will" (fog) segédigével fejezik ki a jövő időt mert az angol beszédben a "will"-t ha valamilyen kivételes ok nem indokolja általában "'ll"-re rövidítik (I will run = I'll run) és hanyag beszéd esetén még ez az "L" hang is könnyen lekophat és így semmi sem különbözteti meg a mondatot egy szimpla jelenidejűtől.

Múlt idő

Formailag nem kötött, hisz az iskolázatlan rabszolgák szájról szájra tanulták az angolt és a múltidő rendszerek bonyolultsága miatt a jamaicai patoisban még ma sincs kiforrott forma ezen igeidő kifejezésére.

• Az egyik forma a jelenidőt használja múltidőként pl.:
  • Mi ron (I ran, Futottam)
• A másik forma a did segédigével képzi a múltidőt pl.:
  • Mi did ron (I ran esetleg I did run de ez a forma már kicsit mást jelent. Futottam)
• Az angol befejezett jelen (ami valójában egy múltidő) megfelelője is használatos pl.:
  • Mi done ron (I have run)
    A "done" az angolban do segédige befejezett jelenben használt alakja. ( a "have" segédige "done"-al való helyettesítése az egyesűlt államok délkeleti térségeiben is gyakori)
    A befejezett jelen olyan esemény kifejezésére szolgál ami a múltban kezdődött de nemrég végződött, vagy megtörtént de még máskor is megtörténhet, vagy a múltban történt de a cselekvés kihat a jelenre-
• A múltidejű tagadásra a "never" (neva) szóval használatos.
  • Mi neva ron yestudey (I did not run yesterday, Tegnap nem futottam)
    A standard angolban az "I never run" mondat azt jelenti hogy még életemben sohasem futottam, ezzel ellentétben a jamaicaiban azt jelenti hogy lehet hogy szoktam futni de múltkor vagy akkor vagy mostanában nem futottam.
  • De ez a verzió is előfordulhat: Mi nah ron ... (I didn't run ..., Nem futottam ...)

[szerkesztés] Egyéb sajátosságok

• A többesszámot a "dem" (ők) szóval képzik. pl.:
  • fish dem (fishes, halak)
  • gun dem (guns, fegyverek)
  • rose dem (roses, rózsák)
  • Gyal'em = Gal'em = Gal dem = Girl dem (girls, lányok)

• A "many", "much", és az "a lot of" helyett a "nuff" szót használják. pl.:
  • Wi haf nuff time. (We have a lot of time, Sok időnk van)
  • Deh a nuff star dem pon di sky. (There are so many stars on the sky, Olysok csillag van az égen)

• A "let" szó helyett a "make"(mek)-et használják. pl.:
  • Mek mi see, vagy Mek I see (let me see, Had lássam)
  • Mek wi guh (Let us go, Menjünk)

• A "that" szót ha tagmondat összekötő szerep van akkor "say"(ejtsd: sze) szóval helyettesítik. (seh-nek is szokták írni valószínűleg francia ce (jelentése: ez, ejtsd: sze) szóból származik és semmi köze nincs az angol "say" mondani szóhoz)
  • Him tell mi say mi a him best friend = He told me that I am his best friend (Azt mondta hogy én vagyok a legjobb barátja)
  • Mi knouw seh weh a fi mi = I know that which is mine (Tudom hogy melyik az enyém)

• Az "a" azó jelentései (A jamaicai angolban ez a szó a kulcsa mindennek) rengeteg dolgot jelent és helyzethez illően kell behelyettesíteni a megfelelő jelentést.
  • a "be" létige összes jelenidejű alakja: is, are, am. pl.:
    • Mi a danca = I am dancer (Táncos vagyok)
    • There a house dem = There are houses (Ott házak vannak)
    • Dis a mi friend = This is my friend (Itt van a barátom)
    • It a nah good = It is not good (Ez nem jó)
  • az "of" szó helyett
    • One a dem = One of them (Az egyikük)
    • Mi waan a bokkle a beer. = I want a bottle of bear (Egy üveg sört kérek)
  • Az It's és a that's helyett is használják
    • A fi mi cyar (It's for me car) = It's my car (Ez az én kocsim)
    • Mi tell yuh (seh) a mi name = I Told you (that) that's my name. (Mondtam már hogy ez a nevem)
  • Az ing-es alakot is vele képzik
    • a ron = running (futás)
    • a sleep = sleeping (alvás)
    • Him did a sleep (He did sleeping) = He was sleeping
  • persze az eredeti angol jelentése is megvan tehát határozatlan névelőként is használják.

• Sok szót másképp írnak és másképp is ejtenek mint az angolban pl.:
  • can = cyan, cya
  • can't = cyan't, cyaan', cyaa
  • girl = gal, gyal
  • boy = bwoy (ritkán nőknek is mondják megszólításként)
  • teacher = teecha, ticha.
  • dirty = dutty
  • to, for = fi
  • have = haf, hav
  • have to = haffi
  • where, what, which = weh
  • say = seh, sey
  • there = deh, dey
  • way = wey, weh
  • leave = lef
  • stay, stand = tan
  • Az "é" hangokat gyakran "e"-nek mondják ami írásban is megjelenik: make = mek, take = tek
  • break = bruk
  • do it = dweet
  • going = gwing
  • go = guh, gah, goh
  • no = noh, nah, nuh
  • know = knuh, knuw, nuh,noh
  • a "th"-ból mindig "d" lesz = dis dat dan den stb.
  • the = di, de (mindig di-nek mondják, sohase dö-nek)
  • az "er"-ből mindig a lesz = ova, powa, ada(other)
  • work = wuk
  • worth = wut
  • nothing = nuttin, nuttn
  • because = becau, cau, cah
  • rough = ruff
  • tough = tuff
  • back = buk, buck, bak
  • írásban nem jelenik meg, de az "e" hangokat "á"-nak mondják.
  • egyes mássalhangzók után ("B", "K" "G") gyakran ejtenek "J" hangot.

m·v·sz  Reggae
Reggae – Mento – Ska – Blue Beat – Rocksteady – Dub – Dub költészet – Toasting – Lovers Rock – Dancehall – Ragga – Reggae rock – Reggaetón – Roots reggae – 2 Tone
Reggae stílusok – Jamaica zenéje – Karib zene az Egyesült Királyságban
Kapcsolódó cikkek
Jamaica – Hailé Szelasszié – Marcus Garvey – Rasztafariánusok – Afrocentrizmus – Black nacionalizmus – Zion – Raszta hajviselet – Ganja – Rude boy – Skinhead – Suedehead – Dancehall (szórakozóhely) – Dubplate – Stalag version – Jamaican sound system – Sound system (DJ) – Riddim – Jamaicai angol nyelv – Studio One – Trojan Records – Island Records – Coxsone Dodd – Chris Blackwell – Reggae-zenészek – Dub-zenészek – Jamaicai lemezproducerek