Skinhead
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
 |
Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét. |
A skinhead, magyarul bőrfejű szubkultúra az 1960-as évek Angliájából ered. Gyökerei a munkásosztályhoz, a szegényebb néprétegekhez kapcsolják.
A skinhead mozgalom a következő évtizedekben terjedt el egész Európában és Észak-Amerikában. A bőrfejűek politikai nézetei széles skálán mozognak a szélsőjobboldali neonáciktól egészen a szélsőbaloldali anarchistákig, akik 1980-ban alakultak az USA-ban, terjesztve azt, hogy az első Skinhead-ek Anti Rasszisták voltak. Vannak köztük apolitikusak is, akik a bőrfejűséget nem kapcsolják politikai ideológiához. A későbbiekben a rasszista bőrfejűeket bonehedeknek (csontfejűeknek) hívták.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
[szerkesztés] Mod gyökerek
A hatvanas évek elején Nagy-Britanniában a széles munkásosztály tagjainak nagy része korlátozott lehetőségekkel rendelkezett művelődési, lakhatási, pénzügyi-gazdasági körülményeit tekintve. Azonban a háború utáni gazdasági fellendülés lehetőséget adott a fiatalság számára, hogy újra foglalkozzon a divattal. Hatott az amerikai életstílus, a soul zenekarok és ezzel párhuzamosan a brit R&B együttesek, valamint a néhány moziszínész és a Carnaby street-i ruhakereskedelem körül kialakuló divatirányzatok, csoportok. Így alakult ki a mod irányzat, amelyet fogyasztás- és divatközpontúságával szokás jellemezni.
[szerkesztés] Elszakadás a modoktól
Az évtized közepén szakadás következett be a mod szubkultúrában: a „puhák” mindig a legújabb divat szerint öltözködtek így hangsúlyozva a csoporthoz tartozásukat; velük ellentétben a „kemény modok” rövid hajukkal a munkásosztályhoz tartozásukat fejezték ki. Így különböztették meg magukat a hippiktől is, valamint az általuk szuggerált „ipari munkás” imázsnak és az utcai harcoknak is jobban megfelelt a rövidre nyírt haj. '68 körül kaphatták a skinhead nevet. A „kemény modok” a jamaicai kultúra és a reggae felé fordultak, zenéjük később lassult le, és lett lírikusabb, komolyabb témákkal foglalkozó. A bőrfejűség '69-ben lett elterjedt, amikor marketingfogásként ilyen kinézettel jelent meg a Slade együttes.
Rudeboi: A modok is jamaikai kultúra felé fordultak. Tradicionális ska és reggae stílushoz ugyanúgy, mint a 'kemények' csak a később kialakították ún. saját '2Tone' ska stílusukat, mely irányzat ma inkább jellemző, bár vannak kivételek..
[szerkesztés] Kihalás vagy továbbélés?
A '70-es évekre sokan elfordultak a skinhead szubkultúrától és új stílusirányzatok jöttek létre, mások visszatértek a mod gyökerekhez. A skinheadek egy része huligán csoportokhoz került közel. A mozgalom az évtized közepén a punk rock megjelenésével kapott új erőre. Az újjáéledő irányzat a punk rock és a hardcore punk irányzatokkal kölcsönhatásban fejlődött. A bőrfejűek egy része visszatért a hagyományos mod öltözködési szokásokhoz, más részük magas szárú bakancsot és szűkebb farmernadrágot viselt.
Ne felejtkezzünk el a skinhead stílusból kialakult általában idősebb korosztály által viselt ruházati divat, vagy nem tudom, minek nevezzük: suedehead – akik közelebb kerültek a mod stílushoz bootboy – és akik a huligánhoz
[szerkesztés] Rasszizmus és antirasszizmus
A '60-as évek végén sok skinhead részt vett a pakisztáni és dél-afrikai bevándorlók ellen elkövetett erőszakos cselekményekben. Azonban Észak-Angliában és Skóciában voltak antirasszista és baloldali bőrfejűek is. A '70-es években, Angliában a bőrfejűek egy része a szélsőjobboldali, erőszakos Nemzeti Frontba tömörült, és felléptek az ázsiai bevándorlók ellen. Sok rosszabb szociális körülmények között élő skinhead csatlakozott hozzájuk, mert a gazdasági problémákért a bevándorlókat okolták. Az ebben az időben elkövetett erőszakos cselekmények vezethettek ahhoz a téves elképzeléshez, hogy minden bőrfejű neonáci.
A pakisztániak, Pakik verése, ahogy melegek és minden különböző kinézetű divatot követő más szubkultúrához tartozók megtámadása, nem rasszista nem politikai indokkal történt. A skinheadek bandákba tömörültek, és az utcabandák tudjuk milyenek. Mindenkinek neki támadnak, aki nem tetszik nekik. Rengeteg afrikai skinhead volt a korai években a skinhead stílusban, blackheads, soul boys néven futottak mármint ezek voltak a gúnyneveik. Ahogy voltak ázsiai skinheadek is. A nagy southalli balhéban, ami után a skinheadeket rasszistának tüntették ki éppen az első sérülést egy fekete bőrű skinhead szenvedte el az ázsiai támadóktól. Ezt több a helyszínen és eseményen részt vett fehér angol skinhead beszámolójából hallottam olvastam. Téves elképzelés, hogy mindenki utálta és elfordult a skinheadektől erőszakos cselekedeteik miatt, sőt, sokan szerették őket, mivel egy olyan stílusi divat irányzatot képviseltek a hippivel ellentétben, ami stílusos, jó megjelenésű és tiszta nem hiába jelentek meg a 60as években olyan cikkek az újságban, ahol a büszke mama öleli 16 éves skinhead fiát: Büszke vagyok a fiamra, hogy skinhead! Szó nem volt rasszizmusról, és amíg a fekete sráccal együtt pakizó fehér srácot letartóztatja a rendőrség a feketét nem, addig ne beszéljünk rasszizmusról, vagy rasszista az csak fehér lehet? :)
S hogy miért éppen Southallba, egy pakisztániak lakta területre szervezték a Business, a 4 Skins és a Last Resort koncertjét?Sokan, akik megpróbálják belemagyarázni a skinhead szubkultúrába a rasszizmust, azt állítják azért, hogy ezzel izgassák a bevándorlókat (aminek meg is lett az eredménye).Azonban ez téves, ugyanis ezen állomás csak egy volt a három koncert közül, amely a 3 zenekar "turnéját" jelentette, egyszerűen itt kapott helyet a 4 Skins.A következő állomások a Hastings-ben (Last Resort) és a Crayford Town Hall-ban(Business) lettek volna, ezekre azonban a botrány miatt már nem került sor.A southalli balhén egyébként ott voltak a közönség soraiban Tom Hoxton, a 4 Skins basszerosának pakisztáni munkatársai is.
Az ilyen és ehhez hasonló rasszista sztereotípiák eloszlatására mások antirasszista kezdeményezéseket indítottak. 1986-ben az USA-ban indították el a SHARP (Skinheads Against Racial Prejudice – Szkinhedek a Faji megkülönböztetés Ellen) nevű mozgalmat, majd 1988-ban az ARA (Anti-Racist Action – Antirasszista Akció) szervezetet. A SHARP sok követőt szerzett magának Angliában, részben az apolitikus bőrfejűek körében. Az első antirasszista bőrfejű szervezet, tehát a S.H.A.R.P. 1986-ban jött létre az USA-ban. 1988-ban egy országos televíziós csatorna műsorának segítségével széles körben ismertté váltak. Ekkor vette fel velük a kapcsolatot Roddy Moreno, az angol Opressed nevű skin zenekar énekese. Moreno saját kiadót alapított Oi!-Records néven, amely kifejezetten antirasszista zenekarok lemezeinek gondozását vállalta fel. Létrehozta a S.H.A.R.P. angol szekcióját, hogy a bőrfejűeknek "lehetőségük legyen megismerkedni gyökereikkel, s visszatérni saját kultúrájukhoz".
2008. április 11-én kisebb médiavisszhangot kaptak azok a szélsőjobboldal ellen fellépő fiatalok, akik a Hollán Ernő utcában "Kopaszok a nácik ellen" (eredetileg német nyelven: Skins gegen nazis) feliratú transzparenst emeltek a magasba, ezzel nyilvánítva ki nemtetszésüket a Magyarországon továbbra is rohamosan terjedő gyilkos kórral szemben, ahol is a szkinhedeket a szélsőjobboldallal azonosítják.
[szerkesztés] Zene
Hagyományosan a skinhead mozgalom a ska és a reggae irányzatokhoz kötődött, olyan előadókhoz, mint Desmond Dekker, Laurel Aitken, Symarip és Joe the Boss. Szintén megjelent körükben a soul és a rocksteady irányzat.
[szerkesztés] Hagyományos stílus és ruházat
[szerkesztés] Haj
Kopasz!
[szerkesztés] Férfiak
Általában borotvált, az idő előrehaladtával egyre rövidebb. Később megjelent több variáció.
[szerkesztés] Nők
A '60-as években szokványos vagy mod stílusú, később főleg a fejtetőn borotválták vagy vágták le. Hátul rövidebb, feltüsizve, elöl hosszabb a szembe lóg vagy a homlokig ér!
[szerkesztés] Felső
Általában fekete,különböző zenekarok albumborítóinak képével.
[szerkesztés] Férfiak
Márkák: Ben Sherman, Fred Perry, Brutus, Jaytex, Arnold Palmer, Lonsdale
[szerkesztés] Nők
A férfiakhoz hasonló, rövid szoknya, ľ-es ujjú kabát.
[szerkesztés] Kabát
Lonsdale, Alpha, Levi's farmerkabát, Wrangler, Crombie; parka. Harrington, bomber dzseki, hosszabb kabátok.
[szerkesztés] Nadrág
[szerkesztés] Férfiak
Általában egyenes szárú Levi's vagy Wrangler farmernadrág, fehér színben is, a Mechanikus Narancs alapján.Valamint katonai nadrágok és terepszínű álcanadrágok több változata
[szerkesztés] Nők
Hasonló a férfiakhoz; harisnya, később miniszoknya. Zöld katonai nadrág, természetesen a bakancsba betűrve Csőszárú farmer, felhajtva
[szerkesztés] Cipő
[szerkesztés] Férfiak
Eredetileg katona- vagy acélbetétes munkásbakancs, később Martens bakancs.Ez utóbbi márkából a fekete mellett a cseresznyepiros volt a legelterjedtebb a korai korszakban, a fáma úgy szólt, ezen nem látszik meg az ellenség vére.
[szerkesztés] Nők
Martens bakancs.
[szerkesztés] Tattoos
[szerkesztés] Fűzők és nadrágtartók
[szerkesztés] Irányzatok
A skinheadeken belül is elkülöníthetők kisebb csoportok öltözködés és stílus vagy politikai nézetek alapján.
[szerkesztés] "Politikai irányzatok"
Neonáci skinheadek:Rrasszisták. Legtöbbjük nem tagja semmilyen szélsőjobboldali pártnak, de szimpatizál velük, keresi a kapcsolatot.
Antirasszista skinheadek: Agresszívan fellépnek a neonácik ellen, politikai szervezeteik a SHARP, az AFA és az ARA.
Baloldali skinheadek: Antirasszisták és antifasiszták. Ide tartoznak az ún. vörös-skinheadek és az anarchista skinheadek is. (RASH)
Jobboldali skinheadek: Konzervatív nemzeti irányzat, nem feltétlenül szélsőségesek vagy fasiszták.
[szerkesztés] Stílusirányzatok
Hagyományos skinheadek: Az eredeti mozgalomhoz kötődnek, a többi csoporttól eltérően nem fogalmaznak meg kollektív véleményt a rasszizmus tárgykörében, általában nemzeti beállítottságúak.
Hardcore punk skinheadek: Többféle politikai nézethez kötődő USA-beli irányzat, amely az 1980-as évektől bontakozott ki. Ízlésében erősen elkülönül a többi csoporttól. A Warzone, Agnostic Front, Cro-Mags nevű NYHC (New York Hardcore) bandák tagjai is hardcore skinek voltak.
- Trojan skin: ska-reggae zenét kedvelő skin, neve a Trojan Records kiadó nevéből
- Oi-skin: Oi! zenét kedvelő skin.
- Clockwork-skin: Másnéven drúg (droogie), öltözetüket és viselkedésüket az 1971-es Mechanikus Narancs c. filmből vették.
- Bootboy
- Suedehead
- Bonehead
[szerkesztés] Források
- Trojan Mod Reggae Box Set liner notes (TJETD020)
- Skinhead : Nick Knight (ISBN 0 7119 0052 3)
- Skinhead Nation : George Marshall (ISBN 1 898927 45 6)
- Skins : Gavin Watson (ISBN 0 9539942 1 X)
- Spirit of '69 – A Skinhead Bible : George Marshall (ISBN 1 898927 10 3)
- Suedehead Reggae Box Set liner notes (TJETD003)
- Trojan Skinhead Reggae Box Set liner notes (TJETD169)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Reggae, Reggae, Reggae A skinhead szubkultúra és a reggae
- Skinhead Nation Skinhead történetek Európából és Amerikából
- Skinhead Moonstomp Oi! és reggae MP3-as oldal
- Oi! the Truth Az Oi! története Garry Bushell tollából
- Skinhead Style Tradicionális skinhead viseletek
- Trojan Records Honlap a skáról és a skinheadekről
- Magyar Skinhead Portál Magyar Skinhead Portál
- Terrace Lost It's Soul webzine Magyar nyelvű Oi! portál
