ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Indiai muntyákszarvas - Wikipédia

Indiai muntyákszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat
Indiai muntyákszarvas
Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Muntyákszarvasformák
(Muntiacinae)
Nem: Muntiacus
Faj: M. muntjak
Tudományos név
Muntiacus muntjak
Zimmermann, 1780
A Wikifajok tartalmaz
Indiai muntyákszarvas témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Indiai muntyákszarvas témájú médiaállományokat.

Az indiai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedése

Az indiai muntyákszarvas eredetileg Indiában, Nepálban, Malajziában, Szumátrán, Borneón, Jáván, Tajvanon és Dél-Kínában volt honos. Az indiai muntyákszarvast és rokonát, a kínai muntyákszarvast betelepítették Dél-Angliába.

[szerkesztés] Alfajai

Az indiai muntyákszarvasnak 15 alfaja van.

  • Jávai muntyákszarvas Muntiacus muntjak muntjak, Jáva és Szumátra északi része
  • Hegyi muntyákszarvas M. m. montanus Szumátra hegyvidéki területei
  • Balinéz muntyákszarvas Muntiacus muntjak nainggolani, Bali és Lombok szigetek
  • Bangka-szigeti muntyákszarvas Muntiacus muntjak bancanus, Billiton sziget és Banka sziget
  • Muntiacus muntjak pleicharicus, Borneó déli része
  • Muntiacus muntjak rubidus, Borneó északi része
  • Muntiacus muntjak robinsoni, Bintan sziget és a Linga szigetcsoport
  • Maláj muntyákszarvas Muntiacus muntjak peninsulae, Malajzia
  • Indokínai muntyákszarvas Muntiacus muntjak annamensis, Kambodzsa, Laosz és Vietnam
  • Thaiföldi muntyákszarvas Muntiacus muntjak curvostylis, Thaiföld
  • Feketelábú muntyákszarvas Muntiacus muntjak nigripes, Vietnam és Hajnan szigete
  • Dél-kínai muntyákszarvas Muntiacus muntjak vaginalis, Burma és Kína délnyugati része
  • Burmai muntyákszarvas Muntiacus muntjak grandicornis, Burma
  • Indiai muntyákszarvas Muntiacus muntjak aureus, India
  • Ceyloni muntyákszarvas Muntiacus muntjak malabaricus, India déli része és Srí Lanka

[szerkesztés] Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 89-135 centiméter, farokhossza 13-23 centiméter, marmagassága 40-65 centiméter, szemfog hossza maximum 2.5 centiméter és testtömege 15-35 kilogramm. Teste kicsi és karcsú; a far magasabb, mint a váll, ettől az állat púposnak látszik. Az állat egész testét-a fülét kivéve-rövid, puha szőr fedi. A szőrzet színe a sötétbarnától a sárgáig vagy a szürkésbarnáig terjed, és krémfehér foltok díszítik. Nyáron élénk gesztenyebarna a szőrzet. Agancsa csak a baknak van, amelyet évente lecserél. Az agancs rövid, hajlott végű és egyetlen elágazás van rajta. A rózsatő viszonylag hosszú és szőr borítja. Az állat szeme alatt két illatmirigy, kettő pedig a homlokán található V-alakú mélyedésben helyezkednek el. Farka rövid és széles. Ha felcsapja, elővillan a fehér alsó rész. A gida kicsit sötétebb színezetű, mint a felnőtt állatok, és világos pettyek díszítik.

[szerkesztés] Életmódja

Az indiai muntyákszarvas territoriális, laza csapatokban él és általában éjszaka aktív. Az állat 1000 méteres magasságban is megtalálható. Tápláléka levelek, gyümölcsök, fakéreg, gombák és néha dögök is. Fogságban 17, szabadon maximum 10 évig él.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget 6-12 hónaposan éri el. A párzási időszak egész évben, de mindenekelőtt januárban és februárban van. A vemhesség 180 napig tart, melynek végén, a nőstény 1 ritkábban 2 gidát ellik.

[szerkesztés] Forrás

  • Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bõvíthetõ mappa)


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -