Horváth Mihály Gimnázium
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A szentesi Horváth Mihály Gimnázium a térség legrégibb középfokú oktatási intézménye. 1859-ben alapították, de a mai épületbe csak hosszú idő múlva jutottak el. 2007-ben az iskola egy nem egyenrangú társulás vezetője lett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
1714 óta működött Szentesen a református egyház által fenntartott elemi iskola mellett az úgynevezett „latin iskola”. Itt leginkább a debreceni nagykollégiumban teológiát végzett diákok töltöttek el két-három évet oktatóként, így gyűjtve pénzt későbbi egyetemi tanulmányaikra. Az iskola épülete a mai járásbíróság helyén állt.
1747-ben a legidősebb városháza épületébe költözött az iskola, melynek léte azt bizonyítja, hogy a török elleni felszabadító harcok után hazatérő szentesi lakosságban nőtt az igény egy, az elemi iskolás szintnél magasabb műveltségre. 1859-ben a református egyháztanács elhatározta egy négyosztályos gimnáziumi oktatás elindítását. Az első osztály ebben az évben kezdte a munkát 21 tanulóval. A kiegyezést követő esztendőkben az egyház, a város és az állam többször is kísérletet tett az iskola átszervezésére. Ezek során az iskolának évekig kettős jellege volt: a gimnázium és a polgári iskola, amelyek a mai ligeti múzeum épületében működtek. Végül a minisztérium jóváhagyta a nyolcosztályos, tiszta gimnáziummá fejlesztést. 1888 óta a mai épület téglaburkolatú részében zajlott az oktatás.
Az első világháború megtörte a gimnázium fejlődését. Habár 1918-ban elkészültek az épület új szárnyai és a szolgálati lakások, az anyagi gyarapodást azonban elhomályosították a háború veszteségei. Nyolc tanár és 92 diák vonult be a seregbe. A két világháború közötti időszak a csendes, nyugodt munka és a lassú gyarapodás időszaka volt. Az 1923-24-ben megkezdődött iskolareform következtében az intézet reálgimnázium lett, a tanulók száma mintegy 400 főt tett ki.
Az 1922-23-as tanévtől kezdve a gimnázium Horváth Mihály nevét viseli. 1935 óta zajlik rendszeres filmoktatás: már a harmincas években évente 80-100 filmet vetítettek le, szemléltetés céljából. Az iskolában működő ifjúsági szervezetek közül az 1924-ben alakult cserkészcsapat érdemel elsősorban említést.
A háborús készülődés és a háború évei mély nyomokat hagytak a gimnázium életében. A nevelés fanatikusan nacionalista és militarista szelleművé vált, ekkor indult a leventemozgalom. 1944 tavaszán egy német katonai kórház költözött a gimnázium épületébe. A zsidó diákok megalázó megkülönböztetéséről szóló utasításokat a gimnázium igazgatója és tanárai – amennyire a hatáskörük engedte – figyelmen kívül hagyták. Az iskolai tanítás 1944. április 1-jén befejeződött.
Az 1945-46-os tanévben lassan visszaállt a rendes kerékvágásba az élet. Hazatért a hadifoglyok egy része és az elköltözöttek, illetve újjászerveződött a tanári kar. Tekintettel arra, hogy a gimnázium második évfolyama is megszűnt, megalakult a dolgozók gimnáziuma, illetve az épület hajlékot adott a kereskedelmi középiskolának is. 1957-ben az iskola az oktatási minisztériummal együttműködve megindította az 5+1-es rendszerű oktatást, melynek keretében a tanulók műhelygyakorlaton vettek részt.
Az első nyelvi tagozat az 1964-65-ös tanévben indult meg, 1966-ban pedig a szakosított kémia-fizika tagozat kezdte meg a működését. Mátyás Sándor és László Béláné vezetésével 1966-tól valamennyi évfolyamon működött egy-egy tagozatos angol nyelvi csoport, azonban az orosz nyelv dominanciája miatt az angol nyelvi oktatás a többi csoportban csak heti két-három órában folyt, második idegen nyelvként. Később, 1989-ben angol tagozat indult. 1969-ben a gimnázium megindította a speciális francia szakosított csoportot. 1976-ban elkészült a hangstúdió és a filmvetítő terem.
Az 1978-79-es tanévben Várkonyi Zoltán elképzelései alapján a Színház és Filmművészeti Főiskolán tartott egyhetes tanári előkészítő képzés után kezdte meg a működését az iskolában az irodalmi-drámai tagozat, mely 5 év múlva új orientációs rendszert kap: fél-fél éves gyakorlat a diákszínpadi, bábos, filmes és kamarakórus csoporton belül. 1989. március 15-én átadták az új könyvtárépületet. 2007-ben igazgatói összevonások miatt az iskolát összevonták a Boros Sámuel Szakközépiskolával. A két intézmény nem egyenrangú társulásából létrejött a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola. A főintézmény a gimnázium lett, a Boros Sámuel Szakközépiskola pedig tagintézményeként működik.
[szerkesztés] Igazgatói 1859-2007
[szerkesztés] A Horváth Mihály Gimnáziumnak 1859- 2007
- Zolnay Károly 1859-1899 (megszakításokkal)
- Csukás Benjámin 1864-1867
- Belák János 1867-1868
- Dósa Elek 1871-1872
- Reinholz Károly 1872-1873
- Balázsovics Norbert 1899-1911
- Dr. Szőke József 1911-1925
- Járay (Jaeger) Imre 1925-1942
- Szőllősy Géza 1942-1961
- Terney Béla 1961-1966
- Gidófalvy György 1966-1974
- Bácskai Mihály 1974-1990
- László Béláné 1990-2000
- Dr. Bácskainé Fazekas Márta 2000-2007
[szerkesztés] A Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskolának 2007-
- Inokai-Tóth László 2007
