Herencsvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Herencsvölgy (szlovákul Hriňová, németül Hrinau): város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. 2001-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Losonctól 37 km-ra északra a Szalatna partján fekszik. Fehérvíz, Felsőherencs, Kisszalánc, Nagyszalánc, Szalatnahegy és számos hegyi telep tartozik hozzá.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek. A 13. századtól a terület a véglesi váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban 1393-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a 15. század második felében lett egyre nagyobb méretű. Gyetva 1638-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva 1811-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is. Herencsvölgy 1891. szeptember 5-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb Krivec I a II, Slanec, Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Biele Vody, Vrch Slatina, Magura, Snohy és Vrch dobroč településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetése. A 20. század elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült. 1910-ben 7418, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. A II. világháború után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy 1989. január 1-jén kapott városi rangot.