Divényoroszi
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Divényoroszi (Podkriváň) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Gyetvai |
| Kistérség | Podpoľanie |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1742 |
| Polgármester | Jozef Malatinec |
| Népesség | |
| Népesség | 617 (2006) |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 492 m |
| Terület | 25,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Divényoroszi
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Divényoroszi (szlovákul Podkriváň) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. 2001-ben 630 lakosából 624 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Gyetvától 28 km-re északnyugatra a Krivány-patak partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1742-ben említik először. 1840-ben 585-en éltek a faluban.
Vályi András szerint "Kis, Nagy, és Devény Oroszi. Három falu Nógrád Várm. Kis Oroszinak földes Ura a’ K. Kamara, N. Oroszinak G. Stárenberg, D. Oroszinak pedig G. Zichy Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek távól egymástól, Kis Oroszi Visegrádhoz fél, Nagy Oroszi Drégely Várához 3/4 mértföldnyire, határbéli földgyeik közép termékenységûek, réttyeik, legelõjik meg lehetõsek." [1]
Fényes Elek szerint "Divény-Oroszi, tótul Thranova, tót falu, Nógrád vmegyében, Zolyom vmegye határszélén; Detvához 3/4, ut. p. Losonczhoz 2 mfdnyire, egy szûk és mély völgyben, de földei és rétjei nagyobb részt magas hegyeken feküsznek. Határa 3297 hold, mellybõl belsõség 36 h., szántóföld 1754 h., rét 589 h., erdõ 900 h., árkos térek 18 h., ebbõl urbéri beltelek 30 hold, szántó 390, rét 189, árkos 10 hold, lakosok kezén levõ irtvány szántóföld 1360, rét 390, használatlan 8 hold, majorsági belsõség 6, szántó 4, rét 10, erdõ 900 hold bikkfás. Földe fekete, de igen könnyû, köves, s a kövek le sem tisztithatók, mivel a záporok a hegyeken levõ könnyû földet, ha kövekkel nem lenne vegyitve, leseprenék; mellynél fogva a szántóföldek is kõbarázdákkal kerittetnek. Terem kevés tavaszbuza, még kevesebb rozs, több árpa, zab, burgonya, ázalék és pohánka. A hegyi széna igen jó, különösen a juhoknak, minélfogva a juh és szarvasmarhatenyésztés leginkább divatozik. Készittetik finom juhturó, s a gyapjuból a nõk által fejér és fekete durva posztó; ezenfelül erõsen fuvaroznak. A lakosok egy része az irtványokban levõ tanyákon künn lakik. Népessége 1037 lélek, s mind romai katholikusok, erõs, izmos, magas testalkatú emberek. A helységet keresztülfutó Krivány patak 2 malmot hajt, de különben sok kárt okoz. Van itt magas dombra épülve egy kath. paroch. templom. F. u. a divényi senioralis uradalom." [2]
1910-ben 1546, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1803-ban épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Gyetvai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Gyetva (Detva) · Divényhuta (Stará Huta) · Divényoroszi (Podkriváň) · Dombszög (Stožok) · Felsőtisztás (Horný Tisovník) · Hegyhát (Klokoč) · Herencsvölgy (Hriňová) · Kisócsa (Dúbravy) · Teknős (Korytárky) · Krivány (Kriváň) · Látka (Látky) · Szalatnairtvány (Slatinské Lazy) · Végles (Vígľaš) · Végleshutakálnok (Vígľašská Huta-Kalinka) · Zólyommiklós (Detvianska Huta) |
|
 |
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
