Ganümédész (hold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ganümédész

Felfedezés
Felfedező	G. Galilei S. Marius
Idő	1610. január 11.
Pálya jellemzői
Közepes sugár	1 070 400 km (0,007155 cse)
Excentricitás	0.0011
Periapszis	1 069 200 km (0,007147 cse)
Apoapszis	1 071 600 km (0,007163 cse)
Keringési periódus	7,15455296 nap (0,019588 év)
Pálya kerület	6 725 500 km (0,045 CSE)
Pálya sebesség	max: 10,892 km/s átlag: 10,880 km/s min: 10,868 km/s
Pályahajlás	2,21° (az földi pályasíkhoz 0,20° a Jupiter egyenlítőjéhez)
Bolygó	Jupiter
Fizikai tulajdonságok
Közepes átmérő	5262 km (0,413 Föld)
Felszín területe	87 millió km2 (0,171 Föld)
Térfogat	7,6·1010 km3 (0,0704 Föld)
Tömeg	1,4819·1023 kg (0,025 Föld)
Közepes sűrűség	1,942 g/cm3
Felszíni gravitáció	1,428 m/s2 (0,146 g)
Szökési sebesség	2,741 km/s
Forgási periódus	szinkron
Tengelyhajlás	0
Albedo	0,43
Látszólagos fényesség	4,6 m
Felszíni hőmérséklet	min mean max Kelvin ~243 K ~259 K ~277 K Celsius ~-32 °C ~-14 °C ~4 °C
Légköri tulajdonságok
Légköri nyomás	100,7 kPa
20% Oxigén 8% Széndioxid 71% Egyéb

A Ganümédész (latinul: Ganymedes) a Jupiter egyik holdja, a legnagyobb hold a Naprendszerben. Nagyobb a Merkúrnál (tömege csak feleakkora) és a Plútónál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amelyet szabad szemmel is lehet látni, de csak éles szemmel és ideális viszonyok között. Először Gan De kínai csillagász vehette észre i. e. 364-ben. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610-ben dokumentálta létezését. A nevét Simon Marius javasolta, amelyet a 20. században véglegesítettek. Korábban Jupiter III-ként emlegették (a Jupiter harmadik holdja).

A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy képzelték, hogy a Ganümédész és a Kalliszto egy kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek nyilvánvalóan tektonikus eredetűek.

Az Européhez hasonlóan itt is találunk oxigén nyomokat a légkörben, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Ganümédész ugyanolyan idős lehet mint a Hold, 3-3.5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganümédész kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony. Lásd még: A Ganümédész krátereinek listája.

A Galileo űrszonda első közelrepülésekor felfedezték, hogy a Ganümédésznek saját mágneses tere van, amely interakcióban van a Jupiterével. Ez az egyetlen hold saját mágneses térrel. Ezt is valószínűleg ugyanaz okozza, mint a földi mágneses teret, elektromosan vezető anyag mozgása a hold belsejében.

[szerkesztés] Forrás

• solarsystem.nasa.gov