Felsővízköz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 49°18′19’’, k. h. 21°34′05’’49.3052777778, 21.5680555556

Felsővízköz (Svidník)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Kistérség	Felső-Sáros
Rang	város
Alapítás éve	1330
Polgármester	Michal Bartko
Népesség
Népesség	12237 (2006)
Népsűrűség	606 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	225 m
Terület	20,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsővízköz
é. sz. 49°18′19’’, k. h. 21°34′05’’49.3052777778, 21.5680555556
Felsővízköz weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővízköz (1899-ig Felső-Szvidnyik, szlovákul Svidník, németül Obersvidnik ) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Felsővízközi járásának székhelye. A szlovákiai ukránok szellemi központja.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások 5 Jegyzetek

[szerkesztés] Fekvése

Eperjestől 58 km-re északkeletre a Ladomér-patak és az Ondava összefolyásánál fekszik.

[szerkesztés] Története

A város területe már ősidők óta lakott. Régészeti emlékei a korai kőkorszaktól a bronzkoron és a vaskoron át kerültek elő. Szvidnyik települést 1334-ben a pápai tizedjegyzék "villa Sudnici" alakban említi először, majd 1355-ben ("Scyuidnik") és 1357-ben ("Syuednik") is említik. Első lakói pásztorok voltak, később lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1414-ben a Ladomér-patak jobb partján új település keletkezett, a mai Felsővízköz, míg a bal parton maradt részt ezután Alsóvízköz néven említik. Felsővízköz egyike azon településeknek, melyet a ruszin betelepülés érintett, ennek első írásos említése 1434-ből való. A 15. században előbb a husziták, majd a lengyelek betörésétől szenvedett. A településen 1618-ban kétszintes udvarházat említenek. A 18. század elején a kuruc harcok következtében a környékkel együtt elnéptelenedett. 1848-ig a makovicai uradalom része volt, az Erdődy, majd a Szirmay család birtoka. 1795-ben a Szirmay család kastélyt építtetett ide. A Szirmayak évi öt vásár tartását is engedélyezték. 1787-ben 43 házában 299 lakos élt. A napóleoni háborúk során 1800-ban Szuvorov, 1806-ban Kutuzov vezetésével kozák csapatok hatoltak be a településre. 1831-ben kolerajárvány pusztított a lakosság körében. A szabadságharc során itt tanácskozott az osztrák Schilck tábornagy Konstantin orosz főherceggel a cári csapatok hadműveleteiről. Lakói ebben az időben mezőgazdsággal, erdei munkákkal, szénégetéssel foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Felsõ-Szvidnik, orosz falu, Sáros vmegyében, 380 g. kath. lak. Fekszik az Ondava és Ladomérka vizek mellett, s ut. p. Felsõ-Orlik." ^[1]

1910-ben 685 lakosából 407 ruszin, 113 német és 107 magyar volt. 1914-1915-ben a világháború harcai során a települést orosz csapatok felgyújtották és leégett. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Felsővízközi járásának székhelye volt. 1944 október-novemberében a környéken súlyos harcok folytak, melyekben a település ismét teljesen elpusztult. Határában 9000 katona, köztük számos magyar honvéd, nyugszik tömegsírban. Ugyancsak 1944-ben egyesítették Alsó- és Felsővízközt. Felsővízköz 1964-ben kapott városi rangot, ma a környék közigazgatási, kulturális és gazdasági központja, járási székhely, az szlovákiai ruszinok és ukránok szellemi központja.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Ukrán múzeumának gazdag népművészeti gyűjteménye van.
• A határában levő háborús tömegsír felett 33 m magas emlékmű áll.
• Görög katolikus temploma a 18. század második felében épült.
• Ortodox templomát 1994-ben, római katolikus templomát 1996-ban

építették.

• Római katolikus temploma 1940-ben szecesziós-neogótikus stílusban épült.
• Későreneszánsz harangtornya 1658-ban készült.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Felsővízköz város hivatalos honlapja
• A város története (angolul)
• A város története (angolul)
• A falumúzeum ismertetője
• Alapinformációk
• Felsővízköz Szlovákia térképén
• E-obce.sk

[szerkesztés] Jegyzetek

A Felsővízközi járás települései

Felsővízköz (Svidník) Alsófenyves (Nižná Jedľová) · Alsóhímes (Nižná Pisaná) · Alsókomárnok (Nižný Komárnik) · Alsómerse (Nižný Mirošov) · Alsóodor (Nižný Orlík) · Bátorhegy (Krajná Bystrá) · Belejőc (Belejovce) · Benedekvágása (Beňadikovce) · Cigla · Cseres (Dubová) · Dobroszló (Dobroslava) · Dolgonya (Dlhoňa) · Dukafalva (Dukovce) · Felsőcsernye (Cernina) · Felsőfenyves (Vyšná Jedľová) · Felsőhímes (Vyšná Pisaná) · Felsőhunkóc (Hunkovce) · Felsőkomárnok (Vyšný Komárnik) · Felsőmerse (Vyšný Mirošov) · Felsőodor (Vyšný Orlík) · Felsőrákóc (Rakovčík) · Felsővargony (Vagrinec) · Fias (Fijaš) · Girált (Giraltovce) · Gyertyánpatak (Hrabovčík) · Györgyfölde (Jurkova Voľa) · Istvánd (Štefurov) · Kabalás (Kobylnice) · Kálnás (Kalnište) · Kapisó (Kapišová) · Karácsonmező (Kračúnovce) · Kecskőc (Kečkovce) · Kerekrét (Okrúhle) · Kisfagyalos (Svidnička) · Kishely (Mestisko) · Kishollód (Havranec) · Kiskurima (Kurimka) · Kismedvés (Medvedie) · Koróc (Korejovce) · Kükemező (Kuková) · Ladomérmező (Krajná Poľana) · Ladomérvágása (Ladomírová) · Long (Lužany pri Topli) · Mátévágása (Matovce) · Meredély (Príkra) · Mérfalva (Miroľa) · Mérgesvágása (Nová Polianka) · Mészégető (Vápeník) · Mikevágása (Mičakovce) · Molnárvágása (Mlynárovce) · Peszternye (Pstriná) · Radoma · Róna (Rovné) · Rózsadomb (Bodružal) · Ruzsoly (Kružlová) · Sarbó (Šarbov) · Sósfüred (Šarišský Štiavnik) · Szemes (Šemetkovce) · Szobos (Soboš) · Szorocsány (Stročín) · Tapolylucska (Lúčka) · Vajkvágása (Valkovce) · Vaspataka (Železník) · Végcsarnó (Krajné Čierno) · Végortovány (Krajná Porúbka) · Végrosztoka (Roztoky) · Zsálmány (Želmanovce)