Cigla
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Cigla | |
|---|---|
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Polgármester | Jozef Dzubaj |
| Népesség | |
| Népesség | 89 (2005) |
| Népsűrűség | 18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 330 m |
| Terület | 4,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Cigla
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cigla, (szlovákul Cigla, ukránul Cihla) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2001-ben 88 lakosából 64 szlovák és 19 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Felsővízköztől 15 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A falut a német jog alapján alapították, 1427-ben az adóösszeírásban "Cekla" alakban említik először, ekkor 44 adózó portája volt. 1492-ben "Czygla" a neve. Makovica várának uradalmához tartozott. A 16. században a Serédy család birtoka, a 19. században a Batek családé. A 15. században egy lengyel támadás után elnéptelenedett. 1711-ben is néptelen volt a kuruc háborúk ás járványok következtében. 1787-ben 40 házában 229 lakos élt. 1828-ban 43 háza és 322 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "CZIGLA. Csigla. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitûek, fekszik Vidara vize mellett, Zborovtol egy, és 1/4. mértföldnyire, gazdag esztendõben terem a’ földgye öszi gabonát is, réttye jó, erdeje elég, de más fogyatkozásaira nézve, harmadik Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Czigla, orosz falu, Sáros vármegyében, Zboróhoz keletre 1 1/2 órányira, a galicziai országutban: 10 r., 295 g. kath., 17 zsidó lak. Két savanyuviz-forrás. Vizimalom. A makoviczi urad. tartozik." [2]
1910-ben 178, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1916-ban a hadi események során a fél falu leégett. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. 1921 és 1930 között fűrésztelep, 1912 és 1926 között malom működött a községben. Lakói részben a kelet-szlovákiai ipari üzemekben dolgoztak.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Felsővízközi járás települései
 |
|
|---|---|
|
Felsővízköz (Svidník) Alsófenyves (Nižná Jedľová) · Alsóhímes (Nižná Pisaná) · Alsókomárnok (Nižný Komárnik) · Alsómerse (Nižný Mirošov) · Alsóodor (Nižný Orlík) · Bátorhegy (Krajná Bystrá) · Belejőc (Belejovce) · Benedekvágása (Beňadikovce) · Cigla · Cseres (Dubová) · Dobroszló (Dobroslava) · Dolgonya (Dlhoňa) · Dukafalva (Dukovce) · Felsőcsernye (Cernina) · Felsőfenyves (Vyšná Jedľová) · Felsőhímes (Vyšná Pisaná) · Felsőhunkóc (Hunkovce) · Felsőkomárnok (Vyšný Komárnik) · Felsőmerse (Vyšný Mirošov) · Felsőodor (Vyšný Orlík) · Felsőrákóc (Rakovčík) · Felsővargony (Vagrinec) · Fias (Fijaš) · Girált (Giraltovce) · Gyertyánpatak (Hrabovčík) · Györgyfölde (Jurkova Voľa) · Istvánd (Štefurov) · Kabalás (Kobylnice) · Kálnás (Kalnište) · Kapisó (Kapišová) · Karácsonmező (Kračúnovce) · Kecskőc (Kečkovce) · Kerekrét (Okrúhle) · Kisfagyalos (Svidnička) · Kishely (Mestisko) · Kishollód (Havranec) · Kiskurima (Kurimka) · Kismedvés (Medvedie) · Koróc (Korejovce) · Kükemező (Kuková) · Ladomérmező (Krajná Poľana) · Ladomérvágása (Ladomírová) · Long (Lužany pri Topli) · Mátévágása (Matovce) · Meredély (Príkra) · Mérfalva (Miroľa) · Mérgesvágása (Nová Polianka) · Mészégető (Vápeník) · Mikevágása (Mičakovce) · Molnárvágása (Mlynárovce) · Peszternye (Pstriná) · Radoma · Róna (Rovné) · Rózsadomb (Bodružal) · Ruzsoly (Kružlová) · Sarbó (Šarbov) · Sósfüred (Šarišský Štiavnik) · Szemes (Šemetkovce) · Szobos (Soboš) · Szorocsány (Stročín) · Tapolylucska (Lúčka) · Vajkvágása (Valkovce) · Vaspataka (Železník) · Végcsarnó (Krajné Čierno) · Végortovány (Krajná Porúbka) · Végrosztoka (Roztoky) · Zsálmány (Želmanovce) |
|
