Esztergomi repülőtér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Esztergomi repülőtér | ||
|---|---|---|
 |
||
| IATA: ICAO: LHEM | ||
| Adatok | ||
| Város | Esztergom | |
| Üzemeltető | Aero Club Esztergom | |
| Koordináták | ||
| Kifutópályák | ||
| Irány | Hosszúság | Burkolat |
| 02/20[1] | 1000 méter | fű
|
Az esztergomi repülőtér (ICAO: LHEM) egy füves repülőtér Esztergom-Kertváros északi részén, a 111-es főúttal párhuzamosan. ICAO kódja LHEM.
Főleg sportcélokra használják, az ország minden részéről érkeznek ide ejtőernyősök, vitorlázó repülősök. A repülőtéren vitorlázórepülő kiképzés is zajlik Góbé típusú repülőkön, valamint lehetőség nyílik utasrepülésre motoros, vagy vitorlázó géppel. Itt működött idősebb Rubik Ernő repülőgépgyára.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] További adatok
- Magasság: 111 m
- Frekvencia: 127,6 MHz
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Az alapítás
Esztergom magyar repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező városa. Az első világháború előtt a mai repülőtér még csak értéktelen mezőgazdasági terület volt, ezért ott katonai gyakorlatokat tartottak. 1911-ben az V. hadtest gyakorlatakor került négy Etrich Taube repülőgép és vele négy hangársor a repülőtérre. A világháború és a trianoni békeszerződés után a magyar repülőgépipar megszűnt. 1929-ben a szentgyörgymezei plébános, Madaras Aurél elhatározásának köszönhető, hogy a városban beindult a motor nélküli repülés. Az 1932-es az általános védkötelezettség miatt megnövekedett az igény jól képzett pilóták iránt. Ugyanebben az évben Madaras Aurél, Mitter Lajos asztalossal – aki repülőgépek javításával és 1936-tól építésével is foglalkozott – alapította meg több próbálkozás után a MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztályát, amelynek a magyar Aero Club anyagi támogatást nyújtott. 1933-ban Magyarországon 19 hasonló egyesület működött. Az esztergomi kiképzőközpontban ekkorra már 35 pilótanövendék tanult.
[szerkesztés] Rubik Ernő a vállalatnál
 .PNG/250px-Esztergom_map_(simple).PNG) |
Az intézményhez 1936-ban került idősebb Rubik Ernő megbízott műhelyvezetőként. Miután a beindult a Szittya típusú gépek gyártása, további inasokat és nagy összegű hiteleket vettek fel. Az első, Esztergomban gyártott Szittya (R-03) 1937. szeptember 1-jén Budaörsön, az első Vöcsök (R-05) pedig október 1-jén a Hármashatár-hegyen repült be. A kiképzéseket a kertvárosi Strázsa-hegyen végezték, főleg ezeken a Szittya és Vöcsök gépeken. A Vöcsök fényévekkel megelőzte korát, és átütő sikert ért el. Ettől kezdve rengeteg megrendelés érkezett a gyárhoz, annyira, hogy már az október 1-jei berepülésen is elkelt a gép. Eladásából Rubikék visszafizették tartozásaikat. 1938-ban a vállalat kft-vé alakult Severlay Zoltán budapesti műszaki kereskedő 14 000 pengő törzstőkéjével. Míg 1934 és 1938 között összesen csak 15 gép készült az esztergomi üzemben, 1938. március és május között ez a szám 27 lett. Ezek a gépek a következőek voltak: 1 db Szittya II (eladási ára: 3500 pengő), 12 db Vöcsök (eladási ára: 1600 pengő) és 14 db Tücsök siklógép (eladási ára: 1300 pengő). A második világháború évei alatt a termelés leállt és a repülés szünetelt. 1946. augusztus 1-jén a sportrepülés, és vele az esztergomi repülőtér a Közlekedési Minisztérium hatáskörébe került, majd 1948-ban az esztergomi AERO EVER-t is államosították, és szeptemberben motoros kikpézőiskolát alapítottak a városban. 1952 júniusában Esztergom adott otthont az IV. Nemzeti Vitorlázó Versenynek. 1955-ben a repülőgép építő- és javítóüzem Sportárutermelő Vállalatra vátoztatta nevét, és egyben áttért a fém repülőgépek és Jak-18 motoros iskolagépek javítására és gyártására. 1958-ban a vállat ismét nevet változtatott, felvette a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregysége nevet.
[szerkesztés] A repülőgépgyár megszűnése
Rubik Ernőt 1964-ben elmozdították a vállalat éléről, és ezután az általa tervezett repülőgépet, az R-27 Kópét módosításokkal E-31 Esztergom típusnéven gyártották tovább. 1965-ben a vállalat az R-25 Mokány vitorlázógép módosításával létrehozta az R-254 típusú gyakorló vitorlázógépet, majd később itt tervezték és gyártották az EV. 1.K Fecske típusú vitorlázógépet is. A gyár 1969-es decemberi bezárásával Magyarországon megszűnt a repülőgépgyártás, de a repülőtér tovább üzemelt. Az egyesületet 1980-ban átvette az MHSZ. 1985-ben a repülőgépgyár újjáalakult, és az osztrák HB Britschka-val HB-21 típusú motoros gépeket kezdett gyártani. Ekkor fellendülés következett. A motoros szakosztályok mellett megjelentek a sárkányrepülősök is. A rendszerváltás után, az MHSZ megszűnésével a repülőtér az AeroClub-hoz került. 1991. augusztus 16-án, délután negyed egykor erre a repülőtérre érkezett az Esztergomot meglátogató II. János Pál pápa. 2007-ben egy új hangár készült el.
