Emődy Dániel
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Emődy Dániel (Alsófüged, 1819. november 13. – Sárospatak, 1891. április 13.) jogakadémiai tanár.
[szerkesztés] Élete
Emődy István sárospataki gimnáziumi tanár és Csáji Sára (Csáji Márton tiszáninneni református püspök unokája) fia volt. Korán átvaságra jutván, édesanyjával együtt Szikszóra költözött, hol alsóbb iskoláit járta; egy évet Remetén töltött. 1836. november 1. a felsőbb tanulmányok hallgatása végett Debrecenbe ment; akadémiai pályáját 1841-ben végezte s még azon év végén a Tisza Lajos házához ment, László, Kálmán és Lajos fiai mellé nevelőül három évre 300 aranyforint évi fizetéssel. 1843-ban ott hagyta állását és Pestre költözött, hol 1846. december 19. a királyi táblán ügyvédnek esküdött föl. 1848 márciusában tevékeny részt vett Jókai Mórral s Petőfi Sándorral a pesti ifjuság mozgalmaiban. 1848. április 27. Klauzál Gábor földművelési miniszter fogalmazónak nevezte ki 800 aranyforint évi fizetéssel. Mint minisztériumi hivatalnokot és nemzetőrt Kossuth Lajos a Dembinszky Henrik által megszállott és a harcszinterét képező vidékre küldte a népfelkelés szervezésére; itt volt 1849. áprilisig, midőn Pestre visszatért és a 8. honvéd-zászlóaljhoz, hova előbb már hadnagyi ranggal kineveztetett, akart belépni; azonban Kossuth Beöthy Ödönhöz küldte Nagyváradra, kivel aztán Brassóba ment, honnét júniusban Bukarestbe kellett volna menniök követségbe, de a román kormány kijelentette, hogy a forradalmi kormánnyal érintkezésbe lépni nem akar, tehát visszatértek és ő Debrecenbe ment; fizetésén felül egy arany napi díja járt volna, de ezen díjakat sem Beöthy sem ő nem vette föl. Ismét Pestre jött, hogy zászlóaljába lépjen, de Szemere Bertalan a hivatalos lap szerkesztését bizta reá. A szabadságharc után mint kompromittált egyén elvesztette ügyvédi diplomáját, melyet azonban 1852. szeptember 27. visszakapott és mellékesen a fővárosban irodalommal foglalkozott. 1863 szeptemberében Sárospatakra költözködött, hol a református főiskolában a magyar magánjog tanszékére választották. Mint tanár irodalmi összeköttetéseit megszüntette s egyedül tanári kötelességének élt. 1853-ban lépett először házasságra Vidos Viktornéval (Gömbös Krisztina), ki 1854-ben meghalt; második neje 1863-ban Kovácsy Vilma lett; elsőtől Béla törvényszéki biró, másodiktól egy fiú- s két leánygyermeke születtek. Latinul, németül, franciául, angolul olvasott és beszélt.
[szerkesztés] Munkái
1. Székfoglaló beszéd. Sáros-patak, 1864. (Különnyomat a Sárospataki Füzetekből.)
2. A magyar magánjog tankönyve. U. ott, 1892. Két kötet. (Kiadta fia Emődy Béla törvényszéki biró. Ism. P. Napló 83. sz.)
Egy pár verse jelent meg az Életképekben és a P. Divatlapban (1845.); ez időtől 1848-ig a Csengery Antal által szerkesztett Pesti Hirlap belmunkatársai közé tartozott és jelentéseket irt Pestmegye közgyűléseiről; Pákh Albert megbetegedése s félrevonulásakor a fővárosi ujdonságok rovatát vezette; 1848-ban egyéb cikkeket is irt a lapba a napirenden levő kérdésekről, de valamennyit névtelenűl vagy E. betűvel jegyezve. 1849. júl. 1-től aug. 11-ig felelős szerkesztője volt a hivatalos Közlönynek, de a melyben neve alatt a programon kivűl egyéb nem jelent meg; 1856–57-ben a dr. Szabó Alajos által kiadott Magyar Néplapban vezette a külpolitikai rovatot. 1857–63-ig belmunkatársa volt a Pesti Naplónak, melybe 1859-től fogva, kivált az 1860–61. mozgalmasabb időben olykor vezércikket is irt, néha «egy falusi politikus» álnév vagy X (1861. máj. 16. sz.) és *** jegyek alatt, máskor minden jegy nélkül; ugyanazon lapba irt könyv- és szinbirálatokat is E. D., vagy -ő- jegyek alatt és névtelenűl. A Pákh Albert által szerkesztett Ujabbkori Ismeretek Tárában is van nehány cikke: Francziaország Lajos Fülöp alatt, Halálbüntetés sat. E. jegy alatt. Emlékbeszéde Erdélyi János felett a Sárospataki Füzetekben (XIII. 1869.) van. 1884-ben Hegedűs László felett tartott emlékbeszédet, mely megjelent a sárospataki főiskola Értesítőjében (1884.) Erdélyi János Egyetemes irodalomtörténetének utolsó részét, Erdélyi jegyzeteiből és kézirataiból ő szerkesztette össze s a kiadás gondját is ő vitte.
