Első csecsen háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Első csecsen háború

A grozniji elnöki palota 1995 januárjában

Dátum:	1994. december 11. – 1996. augusztus 31.
Helyszín:	Csecsenföld, Ingusföld, Sztavropoli határterület, Dagesztán
Eredmény:	Haszavjurti egyezmény, Csecsenföld gyakorlati függetlensége

Harcoló felek

Orosz Föderáció

Icskeria Csecsen Köztársaság

Parancsnokok

Pavel Gracsev

Anatolij Kulikov

Dzsohar Dudajev

Aszlan Maszhadov

Haderő

40 000 – 50 000

3 000 – 15 000 ^[1]

Veszteségek

Hadsereg:
5 500 halott vagy eltűnt
Civil:
161

Hadsereg:
3 000 halott vagy eltűnt
Civil:
50 000 – 100 000 ^[2]

Az első csecsen háború (oroszul: первая чеченская война) 1994 és 1996 között zajlott Oroszország és Csecsenföld között, melynek eredményeként Csecsenföld gyakorlatilag függetlenné vált Oroszországtól.

Az 1994-1995-ös kezdeti hadjárat után, amely a pusztító grozniji csatában csúcsosodott ki, az orosz föderációs haderő megpróbálta ellenőrzése alá vonni Csecsenföld hegyvidéki területeit. A csecseneknek gerillahadviseléssel és síksági rajtaütésekkel (beleértve e Csecsenföldön kívüli túszejtő akciókat) ezt sikerült visszaverni, az oroszok nagy erőfölénye ellenére is. Az orosz csapatok demoralizációja és a közvélemény végül arra késztette Borisz Jelcin orosz elnököt, hogy 1996 nyarán tűzszünetet hirdessen meg és egy évvel később békeszerződést írjon alán.

Óvatos becslés szerint a harcokban 7500 orosz katona, 4000 csecsen harcos és több mint 35 000 civil halt meg. Más becslések 80 000 és 100 000 közé teszik az áldozatok számát. Több mint 500 000 civil menekült el lakhelyéről, rommá lőtt városokat és falvakat hagyva hátra. A konfliktus végül megoldatlan maradt az Orosz Föderáció és a csecsen szeparatisták között. Ennek következménye volt az 1999-ben kezdődött második csecsen háború.