Dunahidas
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Dunahidas (Most pri Bratislave) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Szenci |
| Kistérség | Dunamente |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1235 |
| Polgármester | Jozef Pustaj |
| Népesség | |
| Népesség | 1614 (2006) |
| Népsűrűség | 85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 130 m |
| Terület | 19,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Dunahidas
|
|
| Dunahidas weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dunahidas (korábban Pruck, szlovákul Most pri Bratislave, németül Bruck) község Szlovákiában a Pozsonyi kerület Szenci járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pozsony központjától 12 km-re keletre a Kis-Duna jobb partján fekszik. 1947-óta Hideghét tartozik hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a Kis-Dunán itt átvezető híddal kapcsolatos.
[szerkesztés] Története
Már a 8. században szláv település volt a helyén. A mai falut oklevélben 1238-ban Pruck néven említik először. A faluba a 13. században németeket telepítettek be, akik kiváltságokat is kaptak. Az oklevelek szerint már korábban is volt temploma. Egykor az éberhárdi uradalomhoz tartozott. 1562-ben lakói reformátusok lettek. A török elleni és a kuruc harcok következtében elnéptelenedett. A 18. század második felében Karintiából érkeztek német ajkú katolikus telepesek ide, katolikus plébániáját 1762-ben alapították újra.
Vályi András szerint "PRUK. Portalis Német falu Pozsony Vármegyében, az Éberhárdi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Éberhárdnak szomszédságában, Püspöki, és Szúnyogdihoz is közel; határja 2 nyomásbéli, legelõje kevés, de hasznos; réttyei közel vagynak az erdõhöz." [1]
Fényes Elek szerint "Pruck, német falu, Poson vmegyében, a pesti országutban, a Csalóközben, 753 katholikus 13 evangelikus, 7 zsidó lak. Kis erdõ. F. u. az eberhárdi uradalom. " [2]
1910-ben 1161, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. A németeket 1945-ben kitelepítették, helyükre szlovákok települtek.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Gótikus Jézus Szíve temploma a 15. században épült, a 16. század második felében, majd 1910-ben átépítették. Korabeli feskói és 14. századi kő keresztelő medencéje van.
- A Hideghéthy család kastélya a 17. században épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Szenci járás települései
 |
|
|---|---|
| Szenc (Senec) Annamajor (Miloslavov) · Csataj (Čataj) · Cseklész (Bernolákovo) · Csölle (Rovinka) · Dunajská Lužná · Dunahidas (Most pri Bratislave) · Dunaújfalu (Nová Dedinka) · Egyházfa (Kostolná pri Dunaji) · Erzsébetkápolna (Kaplná) · Éberhárd (Malinovo) · Fél (Tomášov) · Gutor (Hamuliakovo) · Hegysúr (Hrubý Šúr) · Horvátgurab (Chorvátsky Grob) · Hurbanfalva (Hurbanova Ves) · Igrám (Igram) · Királyfa (Kráľová pri Senci) · Magyarbél (Veľký Biel) · Nagyborsa (Hrubá Borša) · Pozsonysárfő (Blatné) · Pozsonyboldogfa (Boldog) · Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji) · Réte (Reca) · Szemet (Kalinkovo) · Tőkésisziget (Zálesie) · Vők (Vlky) · Zonctorony (Tureň) |
|
