Cisztás fibrózis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A cisztás Fibrózis [Mukoviscidosis] egy monogénes öröklődésű betegség, mely az egyik leggyakoribb genetikai megbetegedés, incidenciája (előfordulási gyakorisága) 1:20000-hez, azonban a pontos adat a populáció jellegétől függ (kaukázusiakban gyakoribb).

[szerkesztés] Molekuláris ok

A cisztás fibrózisban egy CFTR nevű gén mutációja jön létre. A humán genom egyik legnagyobb génje ez, melyben már több, mint 500 mutációt leírtak. A gén hiba a családokban akár több generáción át is rejtve maradhat, és csak akkor jelenik meg betegség formájában, ha mindkét szülő hordozza a hibás génszakaszt (ekkor 25%-os valószínűséggel cf-es beteg gyermek születik).

A CFTR gén egy CFTR (cisztás fibrózis transzmembrán konduktancia regulátor) fehérjét kódol, mely a mirigyek kivezetőcsövének hámjában helyezkedik el. Egy 7 transzmembrán régióból álló ún. G fehérjén keresztül érkező jel hatására a ciklikus AMP (cAMP) szintje megemelkedik, ez aktiválja a Protein kináz A fehérjét (PKA), mely foszforizálja és így nyitott állapotba hozza a dimer CFTR csatornát.

A csatornán keresztül kloridionok távoznak a mirigy lumenébe, melyet ekvivalens mennyiségű víz és nátriumion követ. Így a nyák elnyeri végső viszkozitását.

A betegségben viszont a jeltől megfelelően eljut a rendszer a PKA aktiválásáig, de hiányzik a CFTR fehérje, így nem jut ki klorid, nátriumion és víz, azaz a nyák besűrűsödik. A sűrű nyák pedig megfelelő táptalajt nyújt a fertőzéseknek.

[szerkesztés] Gén

A CFTR gén a 7-es kromoszóma hosszú karjának 31.1-31.2 régiójában található. A leggyakoribb mutáció az 508-as pozícióban lévő fenilalanin törlődése.

[szerkesztés] Klinikai tünetek

A CFTR-fehérje hibás működése legszembeötlőbben az alábbi szervekben figyelhető meg:

A hasnyálmirigyben: emésztési problémákat okoz.
A légző rendszerben: a krónikus valamint a rohamokban jelentkező köhögés, az ismétlődő és a krónikus tüdőgyulladás. Légzési problémák, sűrű váladék rakodik le a légutakban, emiatt a tüdő nem kap elegendő oxigént, így fokozatosan elhal, ezt megelőzendő alkalmazzák az inhalálás nevű kezelést.
A mellékherékben: mellékherék csatornáinak elzáródása miatt, a férfi betegek 95%-a steril.
A besűrűsödött nyák elzárja a külső elválasztású mirigyek kivezető csöveit, és megváltozott nyáktermelésében mutatkozik meg.
A csecsemőknél a meconium ileus, azaz a belek tartalmának besűrűsödése miatt bekövetkező elzáródás hívja fel a figyelmet a betegségre.
A beteg gyermekben a tünetek a cisztikus fibrózis súlyosságától függően fokozatosan alakulnak ki.
Visszamaradás a testmagasság és a súly gyarapodásban.
Fehérjehiány.
A zsíroldékony vitaminok (A, D, E, K) hiányának jelei.
Kalapácsujjak.
Jellemző szinte az összes mirigy gyulladásos elváltozása.

[szerkesztés] Kezelése

Fontos, hogy a betegeknek magas energiatartalmú táplálékot biztosítsunk.
A gyermekeket a lehető legtovább szoptatni kell.
A tápláléknak fokozott mennyiségben kell nátrium-kloridot (konyhasót), zsíroldékony vitaminokat (A-, D-, E-, K-vitamin), valamint B6-vitamint tartalmaznia.
A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyeinek csökkent működését étkezés közben beadott hasnyálmirigyenzim-készítményekkel kell kezelni.
A cisztás fibrózis kezelése kiterjed a krónikus és kiújuló légúti megbetegedésekre is: ez általában a légutakban pangó váladék eltávolítását jelenti, valamint a hörghurutos és tüdőgyulladásos tünetek fellángolásainak antibiotikumos kezelését, nyákoldó készítmények adását, valamint – egyes gyermekeknél – szájon át, intravénásan, illetve belégzés útján alkalmazott szteroidkezelést.
FEV1-vizsgálattal figyelik a légzésfunkciót. (FEV1: maximális belégzést követő erőltetett kilégzés során egy másodperc alatt kifújt levegő térfogata.) Bizonyos teljesítmény alatt a beteg felkerül egy donor listára; ha van megfelelő donor, végrehajtják a tüdő-transzplantációt.

Jellemző szinte az összes mirigy gyulladásos elváltozása.