Budavári Palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Budavári Palota a volt magyar királyi palota ma használatos neve. Ma Budapest egyik kulturális és turisztikai központja.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 2.1 Zsigmond korában 2.2 A szabadságharc alatt 2.3 Az Osztrák–Magyar Monarchia idején 2.4 Az első világháború után 2.5 A második világháború után 2.6 A palota ma és holnap 3 Kultúra 3.1 Nemzeti könyvtár 3.2 Múzeumok 4 Képek

[szerkesztés] Fekvése

A budai oldalon, Budapest I. kerületében, a Várhegyen található. A történelmi lakónegyeddel együtt a Budai várnegyedet vagy Budai várat, röviden „a Várat” alkotja.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Zsigmond korában

Bár Zsigmond uralkodása alatt szinte folyamatosan úton volt, s gyakran járta be országát, vagy tartózkodott huzamosabb ideig külföldön, mégis nagy gondot fordított arra, hogy tovább építse az Anjouk-tól örökölt székhelyeket. Uralkodása első tizenöt évében Budán és Visegrádon tartotta udvarát. Mindkét helyen rögtön, uralma legelején építkezésekbe fogott.

Budán a Duna felé néző, keleti oldalon húzódó építménysorral párhuzamosan egy új, nyugati szárny felépítésével lezárta az addig nyílt teret. Az új épület belső homlokzata oszlopcsarnokos volt, trapéz alakú díszudvarán szoborfejekkel díszített kút épült. Az így kialakult udvar északnyugati sarkán, szorosan a nyugati szárnyhoz kapcsolódva nagy lakótorony épült.
A nagyjából négyzet alaprajzú, 36 méter hosszú egy-egy oldala, falai négy méter vastagok, s hat helyiséget zártak körül, melyeknek válaszfalai is majdnem két méter vastagságúak voltak. Zsigmond apjának, IV. Károly német-római császár karlstejni öregtornyának mintájára épült, s itt őrizték a császári hatalmi jelvényeket. Azonban a torony befejezetlen maradt, ezért Bonfini korában Csonka-torony néven emlegették.

A várat a várostól elválasztó, száraz árok mentén húzódott az új palota, mely a vár legészakibb épülete volt. Friss-palotának nevezték el, utalva ezzel késői keletkezésére. Legnevezetesebb tere egy valószínűleg fadongával fedett római lovagterem volt. Már 1424-ben készen állhatott, mintegy 70 méter hosszú és 17,5 – 20 méter széles, kéthajós terem, boltozatát nyolc oszlop tartotta. Ezen kívül több lakosztály és egy nagyobb, fűthető terem (hypocaustum) is helyet kapott. Homlokzatára a késő francia gótika nyomta rá bélyegét: ajtó- és ablakkeretei, erkélyei és folyosói a XIII. századi gótikus profán építészet kiemelkedő alkotásai.

Az építkezés mellett gondolni kellett a vár vízzel való ellátására is. Hartmann, nürnbergi csőkovácsmester munkájának eredményeként 1416-ra a víz Budán feljutott a hegyre. Nagyjából ekkorra érlelődhetett a várhegy legdélibb részének átalakítási terve, melynek eredményeképpen a Nagy Lajos-kori épületegyüttes – az István torony – bevonásával tömör szerkezetet nyert. A teljessé lett királyi palotának a Friss-palota megépülésével létrejött második udvarában Zsigmond aranyozott bronzszobra állott, feltehetőleg a Nagyváradról Budára került bronzöntő műhelyek alkotása. Sajnos azonban ez a szobor nem maradt fenn az utókor számára.

A budai építkezésekkel nagyszabású szobrászi díszítés darabjai függnek ösze: közöttük előkelő lovagoknak, királyi dámáknak és főpapoknak feltehetőleg portrénak szánt alakjait és kísérőiket, udvari lovagjaikat és címertartó csatlósaikat ismerhetjük meg, valamint a Szűzanyának, az apostoloknak és a szenteknek nagyobb sorozatát.
A Friss-palota nem fejeződött be az eredeti elképzelés alapján, mert az 1420-as évek vége felé Zsigmond úgy döntött, Buda helyett ezentúl inkább Pozsonyt részesíti előnyben. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el.

[szerkesztés] A szabadságharc alatt

A császári csapatok 1849. január 5-én vonultak be a magyar kormány által kiürített Budára. A palota parancsnokságát Hentzi osztrák főparancsnok veszi át.
Hentzi főparancsnok később innen is lövette a reformkori pesti rakpartot. A magyar honvédsereg 1849. május 21-én foglalja el a várat, a Tavaszi hadjárat részeként.

[szerkesztés] Az Osztrák–Magyar Monarchia idején

A palota átépítését 1896 körül előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos tervei alapján végezték el. Ybl Miklós eredeti terveiből a Krisztinavárosi-szárny (ma OSZK) valósult meg. Hauszmann Alajos a Mária Terézia-szárny tömegét megduplázta, a Duna felé eső homlokzaton, és a középső összekötő szárnyra új, barokk-neobarokk jellegű kupolát tervezett. Kisebb változtatásokkal, de az egész épületegyüttesen lemásolta a Mária Terézia-szárny homlokzati struktúráját.

Az épületben több mint 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály volt. Híresebbek:

• Mária Terézia-szárnyban a rokokó stílusú terem
• A nagy bálterem (Hauszmann Alajos tervezte szárnyban)
• A Buffet-csarnok
• A Habsburg-terem (egykor a kupola alatt helyezkedett el)
• Ybl Miklós által tervezett lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban.
• A Szent Jobb kápolna (mozaik oltárképét Lotz Károly tervezte)
• A vártemplom

Az épületet Ferenc József király avatta fel, azonban az épületben ő maga soha nem aludt, így budapesti rezidenciaként sem működött.

[szerkesztés] Az első világháború után

A két világháború között a kormányzó rezidenciája volt.

[szerkesztés] A második világháború után

A második világháború során a Budavári Palota is hadszíntérré vált, a harcokban súlyosan megsérült. 1945 január és február hónapjában, a német csapatok és a velük harcoló magyarok a Várnegyedbe szorultak vissza.
A területért folytatott harc során a palotát és közvetlen környezetét súlyos találatok érték, bombázások, szovjet tüzérségi tűz. A harcok elcsitultával a palota még napokig égett, a legsúlyosabb károk ekkor keletkeztek benne. A neobarokk kupolaszerkezet kiégett. A Mária Terézia-szárnyból szinte csak a homlokzati falak maradtak állva. A díszes tetőszerkezet szinte maradéktalanul tönkrement. Teljesen elpusztult a Vártemplom. A Szent Jobb kápolnát később lebontották. A kápolna oltárának mozaikja (Lotz Károly tervezte) ma Balatonalmádiban található.

A világháború pusztításának azonban volt egy jótékony hatása. Lehetőség nyílt a középkori palota maradványainak kutatására. Az ásatások számtalan érdekes lelettel szolgáltak, főként a Mátyás korabeli palota korából. Az egykor elegáns parkokból és teraszokból álló Várkertben a feltárások után kiegészítették a felszínre hozott középkori falakat, bástyákat, a Várkert zárhatóságát pedig megszüntették.
A palota helyreállítása évtizedekig húzódott, miközben számtalan elképzelés látott napvilágot a funkcióját vesztett és tönkrement épület kapcsán. (Volt olyan terv is, mely szerint az egészet elbontották volna, és a helyére egy új egyetemi negyedet építenek).
Végül a nagy nehezen az 1960-as évekre meginduló rekonstrukció során a háború előtti formáját nem kapta vissza, pedig sok helyen menthető állapotban maradtak meg termek. A döntés szerint kulturális funkciókkal kívánták ellátni az épületegyüttest. A díszes termek rekonstrukciója nem valósult meg, a '60-as években megkezdett helyreállítás során modernista szellemiségű belsőépítészeti megoldásokat követtek, elsősorban a múzeumi igényeket követve.

A Budavári Palota homlokzatain a következő változtatások történtek. Új kupolát kapott az épület, a tetőszerkezet díszességét jelentősen csökkentették. A homlokzatokon található szobrokat nagyrészt nem állították vissza. Lebontották, az ún. Habsburg-lépcsőt. Szinte kivétel nélkül kicseréték a külső nyílászárókat modernista egytáblás blokkablakokra.

[szerkesztés] A palota ma és holnap

A Budavári Palota ma a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár otthonául szolgál. (A Ludwig Múzeum a Művészetek Palotája átadása óta kiköltözött, kiállítói tereit a Magyar Nemzeti Galéria vette át).

A palota területe számtalan budapesti rendezvény kiváló helyszíne, többek között az igen népszerű Borfesztivál otthona. Évente turisták százezrei tekintik meg az épületet. Mára a palota felújítása ismét szükséges lett, erre többek között azért is szükség van, mert az 1960-as évek felújítása számtalan előnytelen megoldást is hozott, amit most lenne lehetőség korrigálni. Bár konkrét tervek egyelőre nem láttak napvilágot, a szándék szerint visszatérnének a Hauszmann Alajos tervezte homlokzati kiakalításhoz, legalább részben. Visszaállítanák az elbontott Habsburg-lépcsőt, kicserélnék a palotától teljesen idegen nyílászárókat többek között, illetve eltüntetett homlokzati díszeket pótolnának. A belső terek helyreállítása nincs napirenden.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Nemzeti könyvtár

• 1985 óta itt működik az Országos Széchényi Könyvtár.

[szerkesztés] Múzeumok

• Magyar Nemzeti Galéria
• Ludwig Múzeum (2005-től a Művészetek Palotájában működik)
• Budapesti Történeti Múzeum „Vármúzeum” gyűjteménye,
• Munkásmozgalmi Múzeum (1989 előtt).

[szerkesztés] Képek