Bongó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
| Tragelaphus eurycerus (Ogilby, 1837) |
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
A bongó (Tragelaphus eurycerus) az emlősök osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
A csavartszarvú antilopokon belül legközelebbi rokonai a nyala és a nagy kudu. De jelentősen különbözik is e fajoktól, például a nőstények is viselnek szarvat a bongóknál. Emiatt olykor különálló nembe is sorolják, mint a Boocercus nem egyetlen képviselőjét. A legújabb kutatások szerint lehet, hogy a jávorantilopok (Taurotragus) nemével áll közelebbi rokonságban. Erre utal a mindkét ivarnál jelenlevő szarv, farkuk alakjának hasonlósága.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Bissau-Guinea, Guinea,Libéria, Sierra Leone, Elefántcsontpart, Burkina Faso, Ghána, Togó, Benin, Kamerun, Egyenlítői Guinea, Gabon, a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság sűrű bozótosaiban, bambuszerdeiben és zárt esőerdeiben honos. Ettől a területtől elkülönülve Szudán déli részén, Ugandában, Kenyában és Tanzániában is előfordult egykor. Ott elsősorban a hegyvidéki erdők lakója.
[szerkesztés] Alfajai
Két alfaját különböztetik meg. A nyugati bongó (Tragelaphus eurycerus eurycerus) Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben még viszonylag gyakori fajnak számít, de az erdőirtás azért fenyegeti. Másik alfaja a keleti bongó vgy más néven kenyai bongó (Tragelaphus eurycerus isaaci). Ez Kelet-Afrikában, Szudán déli részén, Ugandában Kenyában és Tanzániában , elsősorban hegyi jellegű erdőkben élt. Mára biztosan csak Kenya területén fordul elő,a többi helyről feltehetően kipusztították. A Természetvédelmi Világszövetség az alfajt a "vesztélyeztetett" kategóriába sorolja.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 170-200 centiméter, farokhossza 50-65 centiméter, marmagassága 110-130 centiméter, testsúlya 250-280 kilogramm. A hímek egynegyeddel nehezebbek, mint a nőstények. Mindkét ivar visel szarvakat, ezek hossza 75-100 centiméter, a nőstényeké rövidebb. Szarvuk színe elefántcsont fehér. A nőstények szarva vékonyabb. Fülei nagyok. Gesztenyevörös szőrzetén 12-14 keresztcsík húzódik, lábain fehér foltok vannak. Arcán fehér kersztcsík és pofafoltok láthatóak.
Az erdőlakó antilopok közül ez a faj nő a legnagyobbra.
[szerkesztés] Életmódja
Alkonyatkor és éjszaka aktív faj. Nem territoriális faj. 4-7 állatból álló családi csoportokban él, amelyeket egy tehén vezet, gyakran egy bika kíséretében. A bikák azonban többnyire magányos életmódúak, vagy agglegéyncsordákban élnek. A kiadós legelőkön vagy a sónyalóknál több család is laza, nyílt csoporttá egyesülhet.
Bár a bongó elsősorban a hegyi erdők bambuszzónájában él, a bambusz semmi estre sem a kedvenc eledele. Leveleket, hajtásokat, sarjakat eszik, alkalomadtán a hátsó lábaira is felágaskodik egy-egy jobb falatért.
Ellenségei a leopárdok, a fiatal állatokra azonban a sziklapitonok is veszélyesek lehetnek.
[szerkesztés] Szaporodása
Udvarlásnál a hím kinyújtott testtel megy a nőstény mellett. Mintegy 9 hónapnyi vemhesség után egyetlen 20 kilogramm súlyú borjú születik. Születése után a borjú néhány napig a bozótba rejtőzik. Ezután csatlakozik anyjával együtt újra a csoporthoz.
[szerkesztés] Képek
 |
 Bongó borjú |
 |
 |
[szerkesztés] Források
- Spinage, C.A. The Natural History of Antelopes. New York: Facts on File Publications, 1986.
- Walther, F. R. 1990. Spiral-horned antelopes. In Grzimek's Encyclopedia of Mammals. Edited by S. P. Parker. New York: McGraw-Hill. Volume 5, pp. 344-359.
- Kingdon, Jonathan. East African Mammals Vol. IIIC. Chicago: The University of Chicago Press., 1982.
- Estes, Richard D. The Behavior Guide to African Mammals: Including Hoofed Mammals, Carnivores, Primates. Berkeley and Los Angeles: University of California Press., 1991.
- Spinage, C.A. The Natural History of Antelopes. New York: Facts on File Publications, 1986
- Estes, Richard. The Safari Companion. Vermont: Chelsea Green Publishing Co., 1993.
- Nowak, Ronald M. Walker's Mammals of the World Fifth Ed. Vol. II. Baltimore: The Johns Hopkins University Press., 1991
- Schiller, C.A.; et al.. "Clinical and morphologic findings of familial goiter in bongo antelope (T.e. eurycerus)". Veterinary Pathology Vol 32: p. 242–249.
- Wilson, D. E., and D. M. Reeder [editors]. 1993. Mammal Species of the World (Second Edition). Washington: Smithsonian Institution Press
- Wilkie D.S.; Carpenter J. 1999. "The potential role of safari hunting as a source of revenue for protected areas in the Congo Basin" Oryx 33(4): 340–345
Gigib93,