Badiny Jós Ferenc
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Badiny Jós Ferenc |
|---|
| Született: |
| 1909. április 3. Gács, Osztrák–Magyar Monarchia (ma Szlovákia) |
| Meghalt: |
| 2007. március 10.[1] (97 évesen) Budapest |
Badiny Jós Ferenc (Gács, 1909. április 3. – 2007. március 10.) vitatott munkásságú történetíró, nyelvész, sumerológus, egyetemi tanár és vallásalapító[2]. A sumer-magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) és Jézus parthus származásának hirdetője. Nyelvészeti, történelmi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit a tudományos és teológiai szakmai közvélekedés túlnyomórészt elutasítja, ellentmondásosnak ítéli.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülős kiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A magyar királyi hadseregből 1940-ben kivált és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. 1946-ban érkezett Argentínába. Itt kezdett sumerológiával foglalkozni.
Az elméleti alapokat a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését, mely jóváhagyta tanterveit és kidolgozott tananyagát sumerológia tanszék létesítéséről a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban meg is bízta.
Tagja volt a Nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, annak 1967-es összejövetelén az USA-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumer és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” c. munkájában. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentína képviseletében – vett részt, ahol a párthus nép magyar vonatkozásait vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” c. előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként, mint Francisco Jos Badiny szerepel.
Az általa időközben „judaistává” deklarált Vatikánt megtagadta, s megalapította az ettől független Magyar Egyházat, ami egyházközségek helyett „végvárakba” szerveződik. Az egyházzal folyóiratot is indított, amelynek hasábjain többek közt meghirdette az „Amerikai Nagybácsik Mozgalmat" (célja amerikai nagybácsi szerzése minden magyar újszülöttnek), a „Csína-barát Mozgalmat”, és a „Magyar Kultúrforradalom Mozgalmat”. Ez utóbbi céljait a mozgalom programjában ismerteti: „el kell pusztítani Magyarországon minden olyan elméletet, amelyik a magyarság kárát szolgálja. Elsősorban azokat kell tűzre vetni, amelyek hamisak. Ilyen a finnugor rokonság-elmélet is. […] Követnünk kell […] a Magyar Mao Tce Tungnak – Kossuth Lajosnak irányelveit.” [3]
Felesége halála után végleg visszaköltözött Magyarországra. A miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-, közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezető egyetemi tanára volt.[4] 2007. március 10-én, 97 évesen hunyt el, sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.
[szerkesztés] Megítélése
Elméletével többé-kevésbé egyetértenek Pap Gábor (aki díszdoktorrá avatásakor mondott laudációt), Kristóff Zoltán, Schmidt Irén, Tomory Zsuzsa, Maxim Áron, Gyenes István, Detrich Attila[5], Juhász László[6], Grespik László[7] stb. Ők elsősorban Badiny azon feltevésének helyességét hangsúlyozzák, mely szerint a magyar nép, mint a „tudás népe”, a sumérok leszármazottja.
Ennek ellenére nyelvészeti, történészi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit a tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége – például Komoróczy Géza[8], Rédei Károly[9], Pusztay János[10], Erdélyi István[11], Nemeshegyi Péter[12] – elutasítja, ellentmondásosnak ítéli. Szerintük Badiny fordításai helytelenek, következtetései tudománytalanok és légből kapottak. A katolikus egyház szemszögéből Jelenits István teológus kritizálta élesen Badiny teológiai nézeteit[13][13][13], de a bírálattal nem maradt el a Hit Gyülekezete sem[14].
[szerkesztés] Könyvei
- Etnographical Map of Turanians, Uralo-Altaians, 1966
- Signos Cunciformes, 1966
- A megtalált magyar őstörténelem, Ausztrália, 1967
- A sumir-magyar nyelvazonosság bizonyító adatai, Buenos Aires, 1968
- Kaldeától Ister-gamig. 1–2, Buenos Aires, 1971,1981 [1]
- Magyar-hit és a hitben való megerősítés könyve, 1974
- Mah-Gar a magyar, Buenos Aires, 1976
- Magyar Hit követésében indulás a magyar vallásban ... az „új ezredévre” (ahogy én látom), Buenos Aires, 1977
- Az Ister-Gami oroszlánok titka, Buenos Aires, 1979
- A kettős honfoglalás, Buenos Aires, 1979
- Nyelvtudomány és őstörténet, Buenos Aires, 1982
- Kaldeusok írása szerinti Magyar Biblia, mely a magyaroknak a Könyvek Könyve és az Énekek Éneke. Magyar Biblia Munkaközösség kiadása, Buenos Aires, 1985. (szerk.)
- A magyar nemzet történetének kis tükre. I., Buenos Aires, 1984 [Budapest, 1996]
- A Magyar Szent Korona arányrendszerének és mitológiájának közel-keleti kozmológikus vonatkozásai, Buenos Aires, 1986
- Az istenes honfoglalók. Árpád kagán, Torontó, 1986
- The Godly Conquerors, Canberra, 1987
- Termékeny bizonyságaink [h. n. USA], 1988
- Alapelvek a magyar őstörténet kutatásában, Buenos Aires, 1989
- Betlehemi herceg. A pártus Jézus, Buenos Aires, 1996
- A magyarság eredete és a Boldogasszony
- Ballada – az Istentől nyert világosság, tudás és kötelesség könyve
- Jézus király – A pártus herceg, Budapest, Ősi Örökségünk Alapítvány, 1998
- Káldeától Ister-gamig III. – a sumir-magyar hitvilág
- A sorsdöntő államalapítás, Budapest : Ősi Örökségünk Alapítvány, 2000.
- MAGYAR BIBLIA Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint
[szerkesztés] Források
- ^ Badiny temetése (Jobbik.net)
- ^ Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Bp., 2003. ISBN 963-506-515-9, 103. o.
- ^ Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. ISBN 963 17 4219 9
- ^ Árpád-tól Árpád-ig (életrajz)
- ^ Badiny Jós Ferenc, a magyar tudományos gondolat megújítója
- ^ Juhász László nekrológja
- ^ Dr. Grespik László: A finnugor-elmélet hazudik, Werbőczy István nem
- ^ Komoróczy Géza: Sumer és magyar?, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1976. ISBN 963 270 294 8, 61–62. old.
- ^ Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 506 515 9, 103. o.
- ^ Pusztay János: Az "ugor-török háború" után. 1977. Budapest: Magvető
- ^ Erdélyi István: Sumér rokonság? 1989. Budapest: Akadémiai Kiadó
- ^ Nemeshegyi Péter bíráló írása
- ^ a b c Új Ember
- ^ Grüll Tibor: A magyarok hamis evangéliuma – A pártus herceg rokonsága
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hosszabb (pro-Badiny) életrajz (Hunhír.hu)
- [Új Ember] [2] [3] Jelenits István könyvkritikája Badiny Jós Ferenc Jézus király – a pártus herceg című könyvéhez, Új Ember 2000. augusztus 20–27., szeptember 3., 10.
