Alsórépás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Alsórépás | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Szepes |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Polgármester | Marta Vrabľová |
| Népesség | |
| Népesség | 207 (2005) |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 747 m |
| Terület | 8,58 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Alsórépás
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsórépás, (szlovákul Nižné Repaše németül Unter-Ripsch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2001-ben 231 lakosából 229 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lőcsétől 12 km-re északkeletre a Tarca partján fekszik. Tipikus sorházas beépítésű település.
[szerkesztés] Története
Répás falut 1270-ben "Repach" alakban említik először. 1311-ben "Repas", 1323-ban "Keeth Repas", 1342-ben "Nagrepach" néven szerepel a dokumentumokban. Alsórépást először 1399-ben "Repach Inferior" néven említik, 1417-ben már magyar nevén "Alsorepas" alakban bukkan fel. A falu az 1278-ban a Görgey családnak adományozott erdős területen alakult ki. 1787-ben 71 háza és 512 lakosa volt. 1828-ban 115 házában 836 lakos élt. Lakói erdei munkákkal, állatartással, mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Répás. Két tót falu Szepes Vármegyében, földes Uraik a’ Szepesi Káptalan, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Lőtséhez mintegy kis mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, javaik meglehetősek." [1]
Fényes Elek szerint "Répás (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lőcséhez északra 1 1/2 mfd., az elsőben lakik: 50 rom., 608 gör. kath., a másodikban 449 r., 82 g. kath., 5 evang. A.-Répáson gör., Felsőn rom. kath. parochia van. F. u. a Görgei nemzetség." [2]
1910-ben 533, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Anna tiszteletére épített római katolikus temploma a 14. századból származik. A 17. században és 1879-ben átépítették. Az átépítések ellenére a falrészletek mellett fennmaradtak a gótikus ablakok a csúcsíves kapuzat is.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Lőcsei járás települései
 |
|
|---|---|
|
Lőcse (Levoča) Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |
|
