Dolyán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Dolyán (Doľany) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Kistérség | Kis-Kárpátok |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1256 |
| Polgármester | Ladislav Schmidt |
| Népesség | |
| Népesség | 433 (2006) |
| Népsűrűség | 118 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 590 m |
| Terület | 3,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Dolyán
|
|
| Dolyán weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dolyán (1899-ig Koncsán-Dolyán szlovákul Doľany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. Koncsán és Dolyán községek egyesülése. 2001-ben 382 lakosából 339 szlovák és 43 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lőcsétől 5 km-re délkeletre fekszik, Roskfalva tartozik hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv doľane (= völgyben lakók) szóból származik.
[szerkesztés] Története
1390-ben Ottenthal néven a vöröskői váruradalom részeként említik először. Mint az elnevezés is mutatja lakói német telepesek voltak és falujukat valószínűleg II. Ottó német császárról nevezték el. Később a németeket szlovákok váltották fel és a 16. századra a falu neve szlávosan Ompitálra módosult. 1606-ban mezőváros lett, majd 1629-ben [II. Ferdinánd]] király vásártartási jogot adott a településnek. Ebből az időszakból származik a község első pecsétje is, amely 1634-ből való. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "DOLYÁN. Magyar falu Szepes Vármegyében, földes Ura Tõke Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Körtvélyes mellett, ’s ennek filiája, Lötsétöl fél mértföldnyire, határja jó termékenységû, 506ki vévén épûletbéli fáját más minden javai vannak, mellyekhez képest, elsõ Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Dolyán, Szepes v. tót falu, Lõcséhez keletre 1 órányira: 99 kath, 7 evang. lak. F. u. Teõke nemz. Elsõ birtokosa ezen falunak (1297.) Hemmingusd Kolchova volt." [2]
1910-ben 115, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század második felében épült gótikus stílusban.
- Az egykori várostorony 1598-ban épült.
- A Szent Lénárt kápolna 1360 körül épült.
- A Szent Sebestyén kápolna 1708-ban épült barokk stílusban.
- A Szent Anna és Szent Orbán kápolnák a szőlőhegy alatt állnak.
- Fándly György emléktáblája és sírja a temetőben.
- Palkovics György szülőháza.
- Fándly György és Palkovics György emlékműve a templom előtt.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt volt pap és itt a temetőben nyugszik Fándly György (Juraj Fándly) szlovák pap és író.
- Itt született 1763. június 24-én Palkovics György (Juraj Palkovič) szlovák költő, lapszerkesztő, esztergomi kanonok, a pozsonyi evangélikus líceum professzora, a szlovák irodalmi élet mecénása.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Lőcsei járás települései
 |
|
|---|---|
|
Lőcse (Levoča) Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |
|
