Nemessány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Nemessány, (szlovákul Nemešany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2001-ben 356 lakosából 354 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lőcsétől 7 km-re délkeletre a Lőcsei-hegység és a Hernád-medence találkozásánál fekszik.
[szerkesztés] Története
Területén már a 9. században korai szláv erősség állt. Egy 1249-es oklevél a község helyén egy Salasan nevű falu említ. Nemesi udvarház és koragótikus templom is állt itt. A 13. században a szepesi káptalan birtoka volt. 1274-ben Zaluzan, 1283-ban Chakan néven említik. A 15. - 16. században pusztult el.
A mai falu csak a 16. században keletkezett, első írásos említése 1570-ben Nemessan néven történt. 1594-ben Nemesan, Namessan, 1639-ben Namessany néven szerepel a dokumentumokban. Több nemesi család birtoka volt, melyek közül a Réthy és Nemessány családok említésre méltóak. 1598-ban 11 ház állt a községben. 1787-ben az első népszámlálás 26 házat és 175 lakost talált itt. 1828-ban 29 háza és 211 lakosa volt. Lakói földművesek voltak. A község pecsétje 1788-ban készült, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.
Vályi András szerint "NEMESÁN. Tót falu Szepes Várm. földes Urai a’ Szepesi Káptalan, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szepes Várallyához nem meszsze, és annak 673filiája legelõje nem elég, fája van más erdõkbõl, határja termékeny, piatzozása Lõcsén, és Szepes Várallyán." [1]
Fényes Elek szerint "Nemesány, tót falu, Szepes vmegyében, Szepes fil., 211 kath. lak. F. u. a Nemesányi nemzetség. Ut. p. Lõcse. " [2]
1910-ben 204, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1746-ban épült barokk stílusban. Ezt 1878-ban neoklasszicista stílusban építették át. A szepesi káptalan filiája volt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Lőcsei járás települései
 |
|
|---|---|
|
Lőcse (Levoča) Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |
|
