Al Pacino
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Al Pacino |
|---|
 |
| Született: |
| 1940. április 25. (68 éves) USA, New York, New York,  USA
|
Al Pacino (1940. április 25., eredeti neve: Alfredo James Pacino) amerikai színész, a filmtörténelem egyik meghatározó színészegyénisége.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A bemutatkozás évei
Bronxban született, 1940. április 25-én. Szülei olaszok, Salvatore és Rose, születése után hamarosan elváltak, és a kis Al a nagyszülők házában talált menedéket. Kedvenc foglalatossága volt a moziban látott filmszereplők hangjának, mozgásának utánzása. Még középiskolás volt, amikor Bronxban Csehov Sirályában lépett fel, és ekkor ébredt rá saját színészi képességeire. A fiatal srác a Broadway-re vágyott, de a tanulást félvállról vette, és ez egyre romló eredményein is meglátszott. Egy ideig alkalmi munkákból tartotta el magát, majd Herbergh Berghof tanodájába iratkozott be, de Lee Strasberghez vágyott. A metod achting mestere szárnyai alá vette az ifjú titánt, majd off-Broadway-darabokban szerzett neki szerepet. Al végre megvalósíthatta önmagát, és az elkövetkezendő években díjakkal halmozták el munkáiért, többek között Tony- és Obi-díjakkal. Utolsó színházi szerepében egy kábítószerfüggő fiatalt formált meg, s bár ezután egyenesen a mozivászonra nyargalt át, a rendezők és producerek még sokáig hagyták hemperegni a drogos témában. Első két játékfilmjében ugyanis szintén drogfüggő csődtömegeket személyesít meg, akiknek nincs módjuk és nincs erejük ahhoz, hogy szakítsanak züllött életükkel. A Pánik a Tű Parkban direktora így jellemezte a lehengerlő tehetségű sztárpalántát: „Látszatra érdektelen, csúnya kisember, ám amikor beszélni, mozogni kezd, szemében lézersugár gyullad ki”.
[szerkesztés] A Keresztapa legendakör
Pályája nehezen indult be, és, ha Francis Ford Coppola késhegyre menő viták árán nem fogadtatja el a Paramount Pictures fejeseivel, hogy ő játssza a A Keresztapa című epikus gengszterfilm egyik főszerepét, talán ma egy legendával lennénk szegényebbek. Pacino az első próbafelvételeken nem győzte meg a stúdió vezetőit, akik ki akarták rúgni, de a sokat emlegetett éttermi mészárlásjelenetben már minden kétséget eloszlatott afelől, hogy ő a legautentikusabb választás a fiatal katonatiszt szerepére, aki apja, a mindenható maffiafőnök (Marlon Brando) helyébe lépve a családi vállalkozás élére áll. Pacino-t beszippantotta Hollywood, és a Keresztapáért Oscar-díjra jelölték, ezt azonban még nem sikerült beváltania. Sőt, díjak tekintetében sokáig a legmellőzöttebbek közé tartozott. A Keresztapa azonban mérföldkő lett Új-Hollywood történelmében, felfrissítette műfajának lelassult véráramát, és a nyomában valóságos "gengszterfilm-dömping" indult el. Pacino a két évvel későbbi folytatásban már abszolút főszereplő volt, s noha ismételten jelölték, újfent alulmaradt, ezúttal Art Carney-val szemben (Harry and Tonto c. filmben mint Harry Coombes)
[szerkesztés] A sebhelyesarcú, Carlito útja, és egy asszony illata
A '70-es években még nem kallódik el (krimik jönnek Sidney Lumet rendezővel: Serpico, Kánikulai délután), a '80-as években viszont sikerül néhány alacsonyabb színvonalú produkcióhoz is leszerződnie. Ebből az évtizedből egyedül A sebhelyesarcú méltó az említésre, amelyben Tony Montanát, a kubai bevándorlót formálja remekbe. A hazájában is bűnözőként tevékenykedő Montana az Újvilág felé hajózva elhatározza, hogy az alvilági vezetőség bizalmába férkőzve majd megfosztja trónjuktól Miami hírhedt drogbáróit. Poliészter öltönyök, füstös klubok, literszámra ömlő vér (a láncfűrészes jelenet farokcsóváló udvarolás Brian De Palma részéről Hitchcock Psycho-ja előtt), nyitott tetejű autók, virágmintás ingek, árulás és becsület. Pacino talán legmeggyőzőbb Montana szerepében: amit tulajdonképpen itt művel, az a mohó, mégis avítt becsületkódex alapján dolgozó, dél-amerikai proletár gondos reprezentációja. A '90-es éveket A szerelem tengere című thrillerrel kezdi, majd a Dick Tracy groteszk maffiózószerepe következik, 1992-ben pedig az Egy asszony illatában kritikus humorral, megfáradt iróniával és lírai szomorúsággal tölti fel Frank Slade, a vak alezredes drasztikus szerepét. Jutalomjátékát Oscarral honorálják, bár a közvélemény szerint ez egyértelműen vigaszdíj volt, egy eddig nem honorált életmű kései elismerése. Pacino szekere innentől kezdve vágtatni kezdett: a Carlito útja egy újabb gengsztermozi, de ezúttal ő játssza az erkölcsös, börtönviselt maffiózót, aki szeretné otthagyni New York alvilágának mocskát, és egy autókölcsönzőt nyitni egy távoli, békés szigeten. Rendkívüli film, amelyben Sean Penn élete egyik legtalálóbb szerepében brillíroz, Pacino pedig ismét nem hazudtolja meg önmagát. Joe Cocker betétdala még tragikusabbá teszi ezt az árulásról és szerelemről szóló gengszterballadát, amelyet érdemes több ponton is összehasonlítani A sebhelyesarcúval. Hisz' mindkét mű főhőse elbukik a küzdelemben, de míg egyikük nem képes a puskacsőnél messzebbre látni, és csak saját vérbosszújára gondol az utolsó pillanatig, addig a másik ellöki magától a változó értékeket, kitágul előtte a horizont; ironikus módon épp egy futni hagyott helyi kiskirály döfi hátába a rozsdásbökőt.
[szerkesztés] Napjainkig
1995-ben a Szemtől szemben-t forgatja Robert De Niro társaságában, álomszereposztással. Michael Mann nagyszabású akciófilmje óriási lenyomatot hagyott maga után, amit mi sem bizonyít erősebben, minthogy hamarosan videójáték dolgozza fel a rabló-pandúr történetet. 1997-ben Az ördög ügyvédje következik, amelyben a villásfarkú ördögöt mintázza meg nagy sikerrel. 2002-ben, az Álmatlanság-gal ismét sikerül a színészi magaslatokra törnie: Robin Williams ellenlábasát játssza, egy saját lelkiismeretével vívódó nagyvárosi nyomozót, aki egy alaszkai nyomozás során véletlenül lelövi saját társát. Az HBO is vetítette az Angyalok Amerikában című minisorozatot, amelyben Pacino első ízben jelenik meg a közönség előtt őszes hajjal. A film homoszexualitásról, vallásról, politikáról, életről szól – a legkeresettebb hollywoodi filmsztárok taposták egymást a szerepekért, és az eredmény számtalan Golden Globe- és Emmy-díj, vastaps és éljenezés a kritikusok és a nézők részéről. 2006-ban a Pénz beszél című üres karrierfilmben láthattuk, de játszott A velencei kalmár legújabb hollywoodi átiratában is Jeremy Irons mellett. Danny Ocean-ék következő kalandjában, az Ocean's Thirteen-ben is benne volt.
[szerkesztés] Filmjei
| Bemutató | Cím | Magyar cím | Szerep | Rendező |
|---|---|---|---|---|
| 1969. július 13. | Me, Natalie | Én, Natalie | Tony | Fred Coe |
| 1971. május 9. | The Panic in Needle Park | Pánik a Needle parkban | Bobby Lionelli | Jerry Schatzberg |
| 1972. március 15. | The Godfather | A Keresztapa | Michael Corleone | Francis Ford Coppola |
| 1973. augusztus 31. | Scarecrow | Madárijesztő | Francis Lionel 'Lion' Delbuchi | Jerry Schatzberg |
| 1973. december 5. | Serpico | Serpico | Frank Serpico rendőrtiszt | Sidney Lumet |
| 1974. december 12. | The Godfather Part II | A Keresztapa II. | Michael Corleone | Francis Ford Coppola |
| 1975. szeptember 21. | Dog Day Afternoon | Kánikula délután | Sonny Wortzik | Sidney Lumet |
| 1977. szeptember 17. | Bobby Deerfield | Bobby Deerfield | Bobby Deerfield | Sydney Pollack |
| 1979. június 29. | And Justice for All | ....és légyen igazság | Arthur Kirkland | Norman Jewison |
| 1980. február 8. | Cruising | Portyán | Steve Burns | William Friedkin |
| 1982. június 18. | Author! Author! | Szerző! Szerző! | Ivan Travelian | Arthur Hiller |
| 1983. december 9. | Scarface | A sebhelyesarcú | Tony Montana | Brian De Palma |
| 1985. június 30. | Revolution | Amerika háborúban | Tom Dobb | Hugh Hudson |
| 1989. szeptember 15. | Sea of Love | A szerelem tengere | Frank Keller nyomozó | Harold Becker |
| 1990 | The Local Stigmatic | A kiközösített | Graham | David F. Wheeler |
| 1990. június 15. | Dick Tracy | Dick Tracy | Nagymenő | Warren Beatty |
| 1990. december 25. | The Godfather Part III | A Keresztapa III. | Michael Corleone | Francis Ford Coppola |
| 1991. október 11. | Frankie and Johnny | Krumplirózsa | Johnny | Garry Marshall |
| 1992. szeptember 30. | Glengarry Glen Ross | Glengarry Glen Ross | Richard "Ricky" Roma | James Foley |
| 1992. december 23. | Scent of a Woman | Egy asszony illata | Frank Slade hadnagy-ezredes | Martin Brest |
| 1993. november 10. | Carlito's Way | Carlito útja | Carlito "Charlie" Brigante | Brian De Palma |
| 1995. november 22. | Two Bits | Egy nap a mozi | Gitano Sabatoni | James Foley |
| 1995. december 15. | Heat | Szemtől szemben | Vincent Hanna | Michael Mann |
| 1996. február 16. | City Hall | Minden gyanú felett | John Pappas polgármester | Harold Becker |
| 1996. július 5. | Looking for Richard | Richard nyomában | III. Richard | Al Pacino |
| 1997. február 28. | Donnie Brasco | Fedőneve:Donnie Brasco | Benjamin "Lefty" Ruggiero | Mike Newell |
| 1997. október 17. | The Devil's Advocate | Az ördög ügyvédje | John Milton | Taylor Hackford |
| 1999. november 5. | The Insider | A bennfentes | Lowell Bergman | Michael Mann |
| 1999. december 16. | Any Given Sunday | Minden héten háború | Tony D'Amato | Oliver Stone |
| 2000 | Chinese Coffee | Harry Levine | Al Pacino | |
| 2002. május 3. | Insomnia | Álmatlanság | Will Dormer nyomozó | Christopher Nolan |
| 2002. augusztus 23. | S1m0ne | S1m0ne | Viktor Taransky | Andrew Niccol |
| 2002. október 11. | People I Know | Ismerős játékok | Eli Wurman | Daniel Algrant |
| 2003. január 25. | The Recruit | Beavatás | Walter Burke | Roger Donaldson |
| 2003. augusztus 8. | Gigli | Gengszter románc | Starkman | Martin Brest |
| 2003. december 7. | Angels in America | Angyalok Amerikában (TV film) | Roy Marcus Cohn | Mike Nichols |
| 2004. szeptember 3. | The Merchant of Venice | A velencei kalmár | Shylock | Michael Radford |
| 2005. október 7. | Two for the Money | Pénz beszél | Walter Abrams | D.J. Caruso |
| 2007 | 88 Minutes | 88 perc | Jack Gramm | Jon Avnet |
| 2007 | Ocean's Thirteen | Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik | Willie Banks | Steven Soderbergh |
| 2008 | Righteous Kill | Jogos gyilkosság | David Fisk nyomozó | Jon Avnet |
| 2009 | Rififi | Harold Becker | ||
| 2009 | Dali & I: The Surreal Story | Salvador Dali | Andrew Niccol | |
