1917-es oroszországi forradalmak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzményei
1917. március 10–11. Pétervárott általános sztrájk tör ki, amely felkelésbe csap át (február 25–27.)
[szerkesztés] Polgári forradalom
1917. március 15. II. Miklós cár lemond, utóda, Mihály másnap szintén lemond. Lvov herceg vezetésével megalakul az első ideiglenes kormány
Július 1. a Kerenszkij-offenzíva megindulása
Júliusban (3–4.) a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték.
Július 22. Lvov herceg miniszterelnök lemond, utóda Kerenszkij
Szeptember 7–12. (augusztus 25–30.) Kornyilov tábornok ellenforradalmi kísérlete kudarcot vall
Szeptember 14. (szeptember 1.) Oroszországot hivatalosan köztársasággá nyilvánítják
[szerkesztés] Bolsevik forradalom
1917. november 6–12. (október 24–30.) bolsevik forradalom Oroszországban
1917 novemberében megtartották az általános választásokat, amin az eszerek nyertek, a bolsevikok csak 25%-ot (9 millió szavazat) szereztek.
1918. január 5.: összeült az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. Január 6.: a vörösgárdisták feloszlatták a gyűlést. A demokrácia vége.
[szerkesztés] Végjáték
1918. március 3. a breszt-litovszki béke aláírása
1918. július 10. az első szovjet alkotmány
1918. július 17. II. Miklós és családja kivégzése
[szerkesztés] Utóélete
A forradalom hatására – többéves vajúdás után – megszületett a Szovjetunió, mely Lenin, majd később Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, azaz Sztálin vezetésével minden idők legvéresebb diktatúrájává, valamint a világ egyik szuperhatalmává válik.
[szerkesztés] Utóhatásai
- Kommunista diktatúrák a világ számos országában, köztük Magyarországon is
- Az eredeti forradalmi irányzat később trockizmus néven vonult be a baloldali radikális eszmerendszerek tárházába. Több baloldali terrorszervezetnek adva megerősítést.