1896-os millenniumi ünnepségek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Millennium
A honfoglalás éve 896 (igazából 895, ugyanis a történészek Ferenc József kérésére, pont az elhúzódó millenniumi ünnepsége tervezése és kivitelezése miatt, eltolták egy évvel a honfoglalást). Ennek ezredik évfordulójára, 1896-ban rendezték meg Magyarországon a millenniumi ünnepségeket.
[szerkesztés] Az 1896. évi VII. törvénycikk
"A magyar állam 1896-ban ezeréves megalapitásának és fennállásának ünnepét üli.
A törvényhozás ennek emlékét a következőkben örökiti meg:
1. § A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhitattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapitott hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcseséggel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta, és az országot jó és balsorsban segitve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is fentartotta.
2. § Ezen ünnepélyes alkalommal az országgyülés mindkét háza legmélyebb hódolattal járul Ő császári és apostoli királyi Felsége I. Ferencz József elé, a kinek dicsőséges uralkodása alatt az ország alkotmányos szabadsága és zavartalan fejlődése biztositva van.
Magyarország és társországainak apostoli királya viszont törhetetlen bizalmát nyilvánitja szeretet népének hüségében.
Szilárd alapjai ezek annak az áldásos összhangnak, melynek ereje a jövendő századok biztos haladásának is zálogát képezi.
3. § A törvényhozás a kegyelet, hódolat és királyi hajlandóság eme nyilatkozataival a magyar állam ezeréves fennállásának emlékét örök időkre törvénybe iktatja.
4. § E törvény 1896 junius hó 8-án, mint Ő császári és apostoli királyi Felsége dicsőséges megkoronáztatásának évforduló napján lép életbe; ugyanazon napon úgy az országgyülés mindkét házának együttes ülésében felolvasandó, mint a magyar korona országainak minden községében közzéteendő és kőbe vésve az országházban megörökitendő."[1]
[szerkesztés] Előkészületek
A fenti törvénnyel örökítette meg a honalapítást az országgyűlés. Korábban döntöttek, hogy megrendezik a millenniumi ünnepségeket. A Hősök terén emlékoszlopokat állítottak, döntés született 400 új népiskola létrehozásáról. A politikai pártok a millenniumi időkre abbahagyták a csatározást. A kiállítási épületek összköltsége meghaladta a 4,5 millió forintot, az emlékhelyek megépítésére pedig 5,2 milliót szántak.
[szerkesztés] Az ünnepségek
Az ünnepségsorozat 1896. május 2-án vette kezdetét, amikor a király a Városligetben megnyitotta az ezredévi kiállítást. A megnyitót követően a királyi pár megtekintette a kiállítás pavilonjait.
A kiállításra díszkapun át jutottak be a látogatók. A hadügyi kiállításon külön pavilonja volt a közös hadseregnek és a honvédségnek. A főváros pavilonjában felállították a város makettjét. A látogató megtekinthette Benczúr Gyula Budavár visszavételét ábrázoló festményét is. Különböző tájegységek néprajzi bemutatókkal szerepeltek (a cigányputri sem hiányzott). Kiemelkedő látványosságot nyújtott a történelmi épületegyüttes, valamint a kiállítás alkalmából ismét felépített Ős-budavár.
Az ünnepségek az Opera díszelőadásával folytatódtak. Másnap a Mátyás-templomban hálaadó misét tartottak, a Gellért-hegyen pedig tűzijátékot rendeztek. Felavatták a Műcsarnokot és díszszemlét tartottak. Ferenc József a várban elhelyezte a palota új szárnyának alapkövét.
Június 8-án volt az ünnepségek csúcspontja: az országgyűlés ünnepi ülést tartott az új Országház Kupolacsarnokában. A királyi párt Szilágyi Dezső, a képviselőház elnöke köszöntötte. Az ezredévi ünnepi felvonulás alkalmával lovasbandériumok vonultak a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országháza elé. Erről az eseményről készült az első magyarországi mozgó filmfelvétel,a legelső filmhíradó.
[szerkesztés] Érdekességek
A milleniumon lehetett léghajózni – ez nagy szenzációnak számított. 500 méterre szálltak fell, reggeltől estig, a kiállítás főbejáratával szemben, 1 koronáért. Megnyitották a Millenniumi Földalatti Vasútat (Kisföldalatti), ami az Andrássy út alatt halad, az akkori hossza közel 4 kilométer volt. Terveit a Siemens és Halske készítette. Október 4-én megnyitották az Iparművészeti Múzeumot, amit Lechner Ödön tervezett.
