Århus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Közigazgatás | |
| - Község | Århus község |
| - Régió | Midtjylland régió |
| Terület | |
| Népesség | |
| - Település (2006.01.01.) | 228 674[1] |
| - Agglomeráció | 661 013 |
| Honlap | www.aarhus.dk |
| Koordináták |
Århus (régi helyesírás szerint, de közhasználatban gyakran ma is Aarhus) Dánia második legnépesebb városa. Forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandon. 2006-ig Århus megye székhelye volt. Egyetemi város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város nagyjávól Dánia közepén, a viszonylag ritkán lakott Jylland félszigeten fekszik. Nagyrészt a Kattegat partján fekvő kikötő köré épült. A partszakasz jellemzően homokos, néhol köves. Déli irányból erdők határolják a települést.
Århus az ország legjelentősebb kikötője és fontos vasúti csomópont.
[szerkesztés] Története
A város története a viking korra nyúlik vissza: püspöksége 951-ben már létezett, de a település feltehetőleg 770 előtt jött létre. Kedvező fekvése miatt a kereskedelem volt meghatározó. Ebben az időszakban földsánc és sáncárok védte a támadásoktól.
1201-ben rakták le a székesegyház alapkövét, és ekkor kezdett a város az eredeti falakon kívül is terjeszkedni.[2]
A 17. század háborúi során előbb német hadjáratok, majd svéd hadisarc és megszállás sújtották, nem beszélve a pestisről és a tűzvészekről. Mindezek ellenére kereskedelmi jelentőségét megőrizte.
A 19. század folyamán népessége jelentősen megnőtt, ezáltal Jylland legnépesebb és Dánia második legnépesebb települése lett, megelőzve Aalborgot és Randerst. 1849. május 31-én itt győzték le a poroszok a dánokat. 1861-ben készült el a kikötő bővítése, egy évre rá pedig az első vasútvonal.[3] 1890-ben 33 300, 1955-ben 118 800, 1976-ban 246 400 lakosa volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
Århus főbb nevezetességei[4]:
- Székesegyház: alapkövét 1201-ben rakták le, végleges formáját a 16. században nyerte el.
- Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával.
- Marselisborg kastély: a királyi család nyaralója.
[szerkesztés] Gazdaság
Århus kikötője Észak-Európa legnagyobbjai közé tartozik. Korszerű létesítményekkel rendelkezik. Évente 8000 hajó köt ki itt, és mintegy 11 millió tonna árut kezelnek.[5] A fő exportcikkek a mezőgazdasági termékek, az import terén a szén és a vas a legjelentősebb.
A környék mezőgazdasági jellegű. A nehézipar és a számítástechnikai ipar a városi területekre koncentrálódik, míg a városközpontban számos informatikai és szolgáltató kis- és középvállalat működik. A Ceres sörfőzde termékeit főként Németországba, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba exportálják.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Århus a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban[6]:
|
|
[szerkesztés] Források
- ^ Population and elections, Danmarks Statistik (letöltve: 2007.02.05.)
- ^ The History of the City – Visit Århus (letöltve: 2006.12.18.)
- ^ The History of the City – Visit Århus (letöltve: 2006.12.18.)
- ^ Århus nevezetességei (letöltve: 2006.12.18.)
- ^ Port of Aarhus General information (letöltve: 2006.12.18.)
- ^ Århus nemzetközi kapcsolatai (letöltve: 2006.12.18.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (dán)
- Visit Århus – idegenforgalmi honlap (angol, német)
- Århus Térkép Kalauz
| Dánia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Danmarks Statistik[1]) |
|---|
|
Koppenhága (1 086 800) | Århus (228 500) | Odense (145 600) | Aalborg (121 500) | Esbjerg (72 600) | Randers (55 700) | Kolding (54 900) | Vejle (49 900) | Horsens (49 700) | Roskilde (44 200) | Næstved (40 500) | Silkeborg (38 500) | Fredericia (37 100) | Helsingør (35 000) | Køge (33 600) | Viborg (33 200) | Holstebro (31 800) | Slagelse (31 800) | Herning (29 900) | Hillerød (28 100) | Svendborg (27 600) | Sønderborg (27 000) | Hjørring (24 800) | Holbæk (24 300) | Frederikshavn (24 200) |
