Washington, D.C.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Washington, D.C.

zászlaja címere
Becenév: „"DC", "The District"”
Mottó: "Justitia Omnibus (Justice for All)"
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése Maryland és Virginia állam között (bordó) Az Egyesült Államokban (piros).
Koordinátái: é. sz. 38°53′42.4’’, ny. h. 77°02′12.0’’38.8951111111, -77.0366666667
Kormányzat
Ország Szövetségi kerület	USA District of Columbia
Alapítás dátuma	1790. július 16.
Polgármester	Adrian M. Fenty
Népesség
Város (2004)	553 523 fő
Elővárosokkal	4 190 000 fő
Agglomeráció	5 139 549 fő
Népsűrűség	3 481 fő/km²
Földrajzi jellemzői
Területe
Teljes	177,0 km²
-szárazföld	159,0 km²
-víz	18,0 km²
Magasság	0-125 m
Időzóna   Nyáron (DST)	EST (UTC-5) EDT (UTC-4)
Weboldal: http://www.dc.gov/

Washington, D.C. az Amerikai Egyesült Államok fővárosa, önálló szövetségi kerület. Nevét az ország első elnökéről, George Washingtonról kapta.

Columbia Kerület (District of Columbia) és Washington város egybeesik és egyugyanazon önkormányzat igazgatja őket. A legtöbbször praktikus szempontból egynek tekintik őket. A kerületben legutóbb 1871-ben volt két önkormányzat, amikor Georgetown elvesztette önállóságát. Az önkormányzat és a polgármester hatáskörei szűkebbek, mint másutt az Egyesült Államokban, mivel a város és a kerület felett a Kongresszus (Congress) rendelkezik fennhatósággal (és a kerület lakóinak teljes kongresszusi képviselete sincs).

Washington az Egyesült Államok szövetségi kormányzata mindhárom hatalmi ágának székhelye. Itt van a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Amerikai Államok Szervezete és más nemzeti és nemzetközi intézmények székhelye is. Washington – különösen a National Mall park – gyakran a színhelye nagy politikai tüntetéseknek. A városban számos nemzeti történelmi emlék, emlékmű és múzeum található, ezért népszerű turistacélpont.

Köznapi neve D.C. (kiejtve díszí), vagy egyszerűen Washington. Korábban Federal City (Szövetségi Város) vagy Washington City (Washington Város) neveken is emlegették. A D.C. nevet azért használják gyakran, mert ez nem keverhető össze Washington állam nevével.

Columbia kerület lakossága a 2005-ös népszámlálás becslése szerint 582 049. Tősgyökeres washingtoni családot, vagy bizonyos környékeken bennszülött washingtonit nehéz találni, mivel az elmúlt száz évben erős volt az értelmiségiek beáramlása az ország minden tájáról.

A Washingtoni Nagyvárosi Övezet (Washington Metropolitan Area) népessége meghaladja az ötmillió, a Baltimore-Washingtoni Nagyvárosi Övezeté pedig a nyolcmillió főt. Ha Washington, D.C. állam volna, terület alapján az országban a legkisebb lenne Rhode Island után, népességben az 50. Wyoming előtt, népsűrűségben az első New Jersey előtt, bruttó nemzeti össztermékben pedig a 35.

[szerkesztés] Története

Az 1790. július 16-án alapított Columbia kerület az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya által definiált szövetségi kerület. A közigazgatási fennhatóságot a Kongresszus gyakorolja felette, de a helyi számos jogot a helyi önkormányzathoz delegált. Az eredetileg a szövetségi kerületnek juttatott területeket Maryland és Virginia államokból szakították ki. A Potomac folyótól délre fekvő, mintegy 100 km² területet azonban Virginia 1847-ben visszakapta és ma Arlington megye, illetve Alexandria város része. Azóta a kerület csak egykori marylandi földön terül el.

[szerkesztés] Tervezése

[szerkesztés] A 19. században

[szerkesztés] A 20. században

[szerkesztés] A 21. században

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Elhelyezkedése

Washington, D.C.-t négy negyedre (angolul quadrant) osztották: Északnyugat, Északkelet, Délkelet és Délnyugat. A kvadránsokat elválasztó két tengely a Capitolium közelében metszi egymást

Washington, D.C. (pontosabban a washingtoni Nulla mérföldkő) a é. sz. 38°53′42’’, ny. h. 77°02′11’’38.895, -77.0363888889 fekszik. Területe 177.0 km², ebből 159.0 km² szárazföld és 18.0 km² víz.

Délkeleti, északkeleti és északnyugati irányból Maryland állam veszi körül, nyugati szomszédja Virginia. Megtöri a két szomszédos állam határát, amely egyéként a Potomac folyó déli partján húzódik. ,

A Potomacon kívül a Kerületnek még két természetes vízfolyása van: az Anacostia folyó és a Rock Creek patak. Három mesterséges víztározója a Dalecarlia víztározó, mely Maryland felől északnyugati határát metszi; a McMillan víztározó ar Howard Egyetem közelében; és a Georgetown víztározó Georgetown felett.

Washington, D.C. legmagasabb pontja 125 méter, Tenleytownnál. A legmélyebb pontok gyakorlatilag a tenger szintjén találhatók: a teljes Anacostia-part és a Potomac partja a felső folyást (Little Falls – Chain Bridge) kivéve. Az Isabel hurrikán 2003. szeptember 18-án megemelte a vízszintet, a Kerületben egy halálos áldozatot szedett és hatalmas anyagi károkkal járt.

D.C. földrajzi középpontja a 4th Street NW, az L Street NW és a New York Avenue NW közelében található (nem, mint sokan vélik, a Capitolium kupolája alatt).

Washington sajátos földrajzi pontjai még a Theodore Roosevelt-sziget, a Columbia-sziget, a Három Nővér szigetecskéi és a Hains Point.

A Washington emlékmű

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Természeti környezete

[szerkesztés] Kultúrája

[szerkesztés] Emlékhelyei, múzeumai

A Jefferson emlékmű

Szürkületkor

Washington számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet és az egyik legnépszerűbb turistacélpont az Egyesült Államokban. A város közepén található a National Mall nevű nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetőnek állítottak emlékművet és ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington emlékmű. Itt látható még a Jefferson emlékmű, a Lincoln emlékmű, a Franklin Delano Roosevelt emlékmű, a Nemzeti második világháborús emlékmű, a koreai háborús veteránok emlékműve, a vietnami veteránok emlékműve, a Columbia kerület háborús emlékműve és az Albert Einstein emlékmű.

Az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma

D.C.-ben található a híres Smithsonian Intézet, amely olyan múzeumokat fog össze, mint az Anacostia Múzeum, az Arthur M. Sackler Galéria, a Hirshhorn Múzeum, a Nemzeti Légi és Űrmúzeum, az Amerikai Történelmi Nemzeti Múzeum, az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma, a Természettörténet Nemzeti Múzeuma, a Nemzeti Portrégaléria, a Nemzeti Postamúzeum, a Smithsonian Amerikai Művészeti Múzeum, a Renwick Galéria és a Nemzeti Állatkert.

A Smithonian múzeumain kívül az amerikai főváros még számos művészeti múzeumnak ad helyet, mint a Nemzeti Művészeti Galéria, a Nők a Művészetben Nemzeti Múzeum, a Corcoran Művészeti Galéria ésd a Phillips Gyűjtemény.

A Természettörténeti Múzeum (Natural History Museum)

A Kongresszusi Könyvtárban és a Nemzeti Levéltárban az amerikai történelem fontos dokumentumainak ezreit őrzik. A Nemzeti Levéltár őrzi a Függetlenségi Nyilatkozatot, az Alkotmányt és az alkotmánymódosításokat (Bill of Rights).

Washingtonnak saját közkönyvtárhálózata van, amely 27 könyvtárat működtet. A központ az Ifj. Martin Luther King Emlékkönyvtár (Martin Luther King Jr. Memorial Library), egy többemeletes üveg- és acélépület a 9. utca és a G utca sarkán (N.W. negyed).

Egyé érdekes helyek Washingtonban: a Chinatown, a Szeplőtelen Fogantatás nemzeti szentély bazilika (Basilica of the National Shrine of the Immaculate Conception), a Blair House, a Szent Máté apostol katedrális (Cathedral of St. Matthew the Apostle), a Folger Shakespeare Könyvtár, a Ford Színház (Ford's Theatre), a Frederick Douglass Nemzeti Történelmi Hely (Frederick Douglass National Historic Site), a Nemzetközi Kémmúzeum (International Spy Museum), a Nemzeti Építési Múzeum (National Building Museum), a Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society), az Ébredés-szobor a Hains Pointnál (The Awakening), a washingtoni régi posta, a Theodore Roosevelt-sziget, az Egyesült Államok Holocaust Emlékmúzeuma (United States Holocaust Memorial Museum) és a washingtoni nemzeti katedrális (Washington National Cathedral).

[szerkesztés] Előadóművészet

[szerkesztés] Zene

[szerkesztés] Tv-showk

[szerkesztés] Sportja

• Washington Capitals (NHL) jégkorong

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Újságok

[szerkesztés] Televízió

[szerkesztés] Rádió

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Demográfiája

[szerkesztés] Kormányzat és törvény

[szerkesztés] Helyi önkormányzat

[szerkesztés] Képviselete a szövetségi kormányzatban

Az alkotmány a Kongresszusnak biztosítja a Washington, D.C. feletti fennhatóságot. A Kongresszus különböző jogokat delegált a helyi önkormányzatnak, de időnként közvetlenül is beavatkozik az ügyekbe, például az oktatási és a fegyvertartási politikába és más kérdésekbe.

A kerület lakóinak nincs szavazó képviselete a Kongresszusban. A Képviselőházban egy nem szavazó delegátus képviseli őket. (Jelenleg – 2007 márciusában – Eleanor Holmes Norton, Columbia Kerület kongresszusi kerület képviselője.) Ez a delegátus részt vesz bizottságokban és a vitákban, de nem szavazhat. A Szenátusban Washington, D.C.-nek egyáltalán nincs képviselete. Történtek kísérletek ennek megváltoztatására (mint a Kolumbia kerületi szavazati jogok módosítás javaslata), de mindeddig sikertelenek maradtak.

Világviszonylatban az amerikai főváros lakói nincsenek egyedülálló helyzetben abból a szempontból, hogy képviseleti jogaikat hátrányos megkülönböztetés éri. Vannak olyan nemzetek, amelyek zöldmezős módszerrel hoztak létre fővárost és az ott kialakult kerületben korlátozták a képviseleti jogokat. Washington helyzetét azoknak az amerikai területeknek a történelmi státuszához is lehet hasonlítani, amelyeknek csak nem szavazó képviselői voltak a Képviselőházban. A mai külbirtokoktól, mint Amerikai Szamoa vagy Guam azonban Washington annyiban eltér, hogy teljes mértékben viseli az adóterheket és valamennyi szövetségi törvény érvényes rá. Emiatt az utóbbi években a fővárosban feltünedeztek az ironikus "Taxation Without Representation" (Adózás Képviselet Nélkül) táblák.

Az alkotmány 1961-ben elfogadott 23. módosítása alapján az elnökválasztáson Washington, D.C. lakói is részt vehetnek. Három elektori szavazatuk van, mint a legkisebb népességű amerikai tagállamoknak, amilyen Montana, Wyoming és a két Dakota.

[szerkesztés] Párkapcsolatok

[szerkesztés] Bűnözés

Washington D.C.-ben a bűnözési ráta a felére csökkent az 1980-as évekhez képest. A közbiztonság jónak mondható. Területileg meghatározható, hogy melyik városrészek biztonságosak: ezek főleg a North-West (észak-nyugati)és a South-West (dél-nyugati) városrészek, illetve a D.C-hez nőtt elővárosok, mint Silver Spring vagy Rockville stb. Este 9 óra után azonban nem ildomos egyedül mászkálni, még a nagyobb egyetemek területén sem. Minden nap akad egy hír az előző napi lövöldözésekről.

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Állami iskolák

[szerkesztés] Magániskolák

[szerkesztés] Főiskolák és egyetemek

[szerkesztés] Infrastruktúra

[szerkesztés] Egészségügy

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Bangkok, Thaiföld
• Brüsszel, Belgium
• Peking, Kína

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• USA Travel - Washington D.C. magyarul

Ez az egyesült államokbeli településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Amerikai fővárosok

Asunción | Basseterre | Belmopan | Bogotá | Brasília | Bridgetown | Buenos Aires | Caracas | Castries | Georgetown | Guatemalaváros | Havanna | Kingston | Kingstown | La Paz | Lima | Managua | Mexikóváros | Montevideo | Nassau | Ottawa | Panamaváros | Paramaribo | Port-au-Prince | Port of Spain | Quito | San José | Santiago de Chile | San Salvador | Santo Domingo | St. George's | St. John's | Tegucigalpa | Washington

Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei

Tagállamok Alabama | Alaszka | Arizona | Arkansas | Colorado | Connecticut | Delaware | Dél-Dakota | Dél-Karolina | Észak-Dakota | Észak-Karolina | Florida | Georgia | Hawaii | Idaho | Illinois | Indiana | Iowa | Kalifornia | Kansas | Kentucky | Louisiana | Maine | Maryland | Massachusetts | Michigan | Minnesota | Mississippi | Missouri | Montana | Nebraska | Nevada | New Hampshire | New Jersey | New York | Nyugat-Virginia | Ohio | Oklahoma | Oregon | Pennsylvania | Rhode Island | Tennessee | Texas | Új-Mexikó | Utah | Vermont | Virginia | Washington | Wisconsin | Wyoming Szövetségi kerület Washington, D.C. Társult államok Északi Mariana-szigetek | Puerto Rico Külbirtokok Amerikai Szamoa | Amerikai Virgin-szigetek | Baker-sziget | Guam | Howland-sziget | Jarvis-sziget | Johnston-atoll | Kingman-zátony | Midway-atoll | Navassa-sziget | Palmyra-atoll | Wake-sziget