Lima

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Lima**
A királyok városa

Városalapítás	1535. január 18.
Közigazgatás	43 kerület
Polgármester	Luis Castañeda Lossio
Terület	2,664.67 km²
Népesség - Elővárosokkal együtt - Népsűrűség	8 380 300 fő (2004 becslés) 3 019 fő/km²
Időzóna	UTC/GMT-5
Koordináták	d. sz. 12°2.6′ ny. h. 77°1.7′
Hivatalos honlap: www.munlima.gob.pe

Lima Peru fővárosa. Lakóinak száma rohamosan gyarapszik, több mint 8 millió fő. Tipikus dél-amerikai nagyváros, hatalmas társadalmi különbségekkel.

[szerkesztés] Fekvése

A Csendes-óceán partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A mai város helyén i. sz. 200 – 700 között a Lima-kultúra létezett.

Az i. sz. 1. évezred végén a vidék a Wari Birodalom fennhatósága alá került és a 15. századi inka hódításokig kis főnökségek területe volt. Területén a 15. században az inkák hozták létre birodalmukat.

A várost Francisco Pizarro konkvisztádor alapította 1535. január 18-án. Ezután a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom jelentős központja volt. 1542 és 1821 között a Perui Alkirályság székhelye. Peru függetlenségének 1821. évi kikiáltása óta az ország fővárosa.

A salpeter-háború alatt (1879-1883) a chilei csapatok megszállták a várost. 1919-ben a város lakossága 175 000 fő volt.

[szerkesztés] Népesség

Az első település Lima területén 117 házból állt, de később a város észak felé terjeszkedett. 1562-ben egy újabb városrész alakult ki a folyó másik partján, de az első híd csak 1610-ben készült el. Ebben az időben Lima lakossága kb. 16 000 fő volt. 1861-re a népesség közel 100 000 főre emelkedett. 1927-ig ez a szám azonban megduplázódott. A legtöbb bevándorló az 1950-es évektől érkezett a városba. Ma kb. 7 millió ember él Limában. A menekültek túlnyomó része a város szélére költözik úgy, hogy a város emiatt északi és déli irányba terjeszkedik.

Év	Népesség
1614	26 400
1791	56 600
1812	63 900
1820	64 000
1827	60 000
1839	55 100
1850	80 000
1861	100 000
1877	101 500
1890	103 900
1896	113 000
1900	103 900
1908	140 900
1920	176 500

Év	Népesség
1925	260 000
1927	200 000
1931	373 900
1940	533 600
1945	657 800
1951	835 000
1953	964 000
1961	1 262 100
1969	2 541 300
1981	3 573 227
1993	5 363 270
1997	5 930 318
2000	6 271 430
2005	6 445 974

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatás

San Marcos Egyetem: Dél-Amerika egyik legelső egyeteme. 1551-ben alapították.

[szerkesztés] Látnivalók

A Catedral

Főtér – Plaza Mayor (korábban Plaza de Armas)
Katedrális, a limai székesegyház – Catedral: 1538-ban készült el, de kicsinek bizonyult, ezért 1572-ben bővíteni kezdték. 1625-ben felszentelték. 1746-ban a földrengés következtében összedőlt, de hamarosan felújották. A főbejárattól jobbra található kápolnában lévő koporsóban helyezték el Francisco Pizzaro hamvait.
Kormányzói (Elnöki) Palota – Palacio de Gobierno: 1920-ban épült.
Városháza – Municipalidad: 1945-ben épült. Itt található a Panco Fierro Galéria is.
San Francisco kolostor – Convento de San Francisco: Vallási témájú festményeket és többezer kötetes könyvtárat tekinthet meg a látogató. Érdekessége, hogy a földalatti folyosók 25 000 elhunyt maradványait rejtik, mert 1808 előtt a limai lakosok oda helyezték halottaikat.
Santo Domingo domonkos templom és kolostor: 1540 – 1599-ig épült. Két sírbolt látható a templomban: Santa Rosa, Peru egyetlen női szentje, illetve San Martín de Porres, az Amerikák első fekete szentje.
Iglesia de Las Nazarenes templom: Az El Señor de los Milagros fesztivál kiindulópontja. Minden év október 28-án innen indulnak a hívők lila ruhában a fesztiválra.
Plaza San Martín: Lima második legfontosabb tere. 1921. július 28-án avatták fel a limai függetlenség kikiáltásának és a perui állam születésének 100. évfordulójára. A felszabadító San Martín tábornok Mariano Beulliure által 1921-ben készített bronzszobra található itt.
Feria Artesanal művészpiac: Pánsíp, alpakakesztyű és aranyékszerek, valamint a perui kultúra tárgyai tekinthetők, illetve vásárolhatók meg a piacon.
Barrio Chinó – kínai városrész
Parque del Amor – Szerelmesek parkja: 1993-ban Valentin-napon egy csókolózó ifjú pár szobrát avatták fel a parkban.
Állatkert: A tengerpart, a hegyvidék és az Amazonas-medence állatvilágát mutatja be.

[szerkesztés] Múzeumok

Museo de la Nación – Nemzeti Múzeum: Az őskortól az Inka Birodalom idejéig fellelt régészeti leletek tekinthetők meg három emeleten. Makettek mutatják be a Nazca-vonalakat és Machu Picchu elhelyezkedését.
Museo Rafael Lareo Herrera: Magánkézben lévő kerámiagyűjtemény ca. 55 000 agyagedénnyel és cseréppel.
Museo Amano: Magánkézben lévő régészeti múzeum a Chancay-kultúra emlékeivel.

Az érdekességek közül kiemelkedik a Museo de Oro del Peru, amely arany-, ezüst- és kőkincseiről, valamint a Museo Nacional de Antropologia y Arquelogia, amely a történelem előtti időszak kincseiről híres.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt halt meg 1972. február 28-án Barna Viktor huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező.
Fernando Belaúnde Terry, Perus elnök: 1963-1968 és 1980-1985
Juan Diego Flórez, parui operaéneke
Alberto Fujimori, perui elnök (1990-2000)
Alan García, perui elnök 1985-1990 és 2006 óta
José Paolo Guerrero, futbalista

[szerkesztés] Média

Napilapok: La República, a konzervativ El Comercio, Expreso és a Caretas folyóirat.
További újságok: Diario Correo, El Bocón, El Peruano, Informalisimo, Ojo und Gestión.

Rádióadók: Radio Alpamayo, Radio América, Radio Nacional, Radio A, Radio Inca Sat és RPP Noticias 2.
További rádiadók: a katolikus Frecuencia Primera és a La Luz, sportrádió Radio Ovación és a RPP Noticias 1, zeneadók CPN, Radio 100 (az első FM-es rádió Peruban), Radio Rítmo Romantica és a Panamericana Radio.

Televíziók: América Televisión, ATV, Frecuencia Latina, Panamericana und Red Global.

[szerkesztés] Testvértelepülések

[szerkesztés] Források

Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963 368 792 6
Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963 9331 37 6
A Világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986) ISBN 963-09-28736