Nashville

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nashville, Tennessee

zászlaja

címere

Becenév:
„Music City”

Elhelyezkedése

Nashville elhelyezkedése Davidson megyében, Tennessee államban

Koordinátái: é. sz. 36°00′00’’, ny. h. 86°47′00’’

Kormányzat

Ország
Állam
Megye

USA
Tennessee
Davidson

Alapítás éve
Várossá alakult

1779
1808-ban

Polgármester

Bill Purcell

Népesség

Város (2005)

575 261^[1] fő

Agglomeráció

1 422 544^[2] fő

Népsűrűség

442,2 fő/km²

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

1362,5 km²

-szárazföld

1300,8 km²

-víz

61,8 km²

Magasság

182 m

Időzóna
Nyáron (DST)

CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)

Weboldal: http://www.nashville.gov/

Nashville az egyesült államokbeli Tennessee állam fővárosa, a Cumberland-folyó partján fekszik. A város helyi egészségügyi, zeneipari és közlekedési központ.

Lakossága 575 261 (2005), amivel Memphis után az állam második legnépesebb városa. A 13 megyéből álló tágabb Nashville-i régiónak (Nashville metropolitan area) 1 422 544 lakosa volt 2005-ben, amivel az állam leggyorsabban növekvő városi körzetének számított.

[szerkesztés] Története

Az európaiak előtt már közel 11 ezer évvel is lakott vidéken az első európai, Hernando De Soto spanyol konkvisztádor 1539 és 1543 közötti expedíciója során járt, útja során itt a maszkagí és a jucsí törzseket találta. Ők, nagy valószínűséggel a behurcolt betegségek következtében az 1800-as évekre szinte teljesen eltűntek, hatalmas lakatlan területeket hagyva hátra, helyükre (kényszerűségből) az egyre fokozódó gyarmatosítás miatt az északabbra, a mai Virginia területén élt cseroki törzsek, a csikaszók és a csaktók költöztek. Őket a többi itt élő más törzsekkel együtt (mintegy 17 000 embert) 1838-1839 között erőszakkal tovább költöztették az Arkansastól nyugatra kialakított rezervátumba.

Magát a várost James Robertson észak-karolinai farmer és felfedező alapította egy csoport, az azévben Tennessee államba beolvasztott Wataguából érkezett telepessel együtt 1779 karácsonyán^[3] Fort Nashborough néven, az függetlenségi háború egyik hősének, Francis Nashnek állítva emléket, habár a valódi, ünnepélyes városalapításra csupán 1780. április 23-án.^[4] került sor, mikorra a mintegy 60 wataguai család mind megérkezett a helyszínre. 1784-ben Észak-Karolina állam közigazgatása alá került, nevét is ez alkalomból változtatta meg „Fort Nashboroughról” „Nashvillre”. 1804-től haláláig (1845) itt élt az 1812-es háború egyik amerikai nemzeti hőse, Andrew Jackson, aki a háború után sikeres politikai karrierbe kezdett, melynek csúcspontjaként, 1829-ben az Amerikai Egyesült Államok 7. elnökévé válaszották meg.

A gyors fejlődében kulcsszerepe volt (és van ma is) a kiváló földrajzi adottságainak, rövid idő alatt az Egyesült Államok egyik gyapottermesztő központjává nőtte ki magát, melyet saját folyami kikötőjéből szállíthatott (és szállít ma is) az amerikai és a világpiacra. Később a vasút megjelenésével rövid idő alatt annak egyik fontos regionális központja lett. 1843. október 7-én az ideiglenes közigazgatási központokat felváltva Tennessee állam állandó székhelye lett. Az állami törvényhozásnak otthont adó kapitóliumot (Tennessee State Capitol) egy görög (ión) templomról mintázták, és 1845-1855 között épült el.

Az amerikai polgárháborúban Tennessee a déli, konföderációs oldalra állt, mely révén az uniós (északi) támadások középpontjába került. A város mellett vívták 1864. december 2-án a polgárháború egyik legjentősebb ütközetét, a Nashville-i csatát, mely során az uniós (északi) csapatok döntő vereséget mártek a konföderációs hadseregre, ezzel végleg lezárva a nyugati hadszínteret a csatározások elől (habár kisebb összetűzések a háború végéig még előfordultak). A békekötés után az 1860-ban 16 988 fős^[5] város 1900-ra 80 865 fősre^[6] duzzadt, fontos kereskedelmi, vasúti és folyami központtá fejlődve. 1897-ben volt 100 éve, hogy Tennessee állam csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz, melyet egy centenáriumi- és világkiállítás keretében ünnepelt meg.

Az 1918-as vonatbaleset

1918. július 9-én Nashville mellett történt az USA minden idők egyik legtöbb áldozatát követelő vonatbalesete, amikor egy helyi személyvonat és egy expressz vonat ütközött össze, 101 halottat hagyva maga után.

Az Egyesült Államok első FM sugárzású rádiója, a W47NV (ma WSM-FM) 1941. március 1-jén Nashvillben indult.

1963 óta Nashville város és a megye (Davidson County), melyben addig feküdt, egyetlen közigazgatási egységbe tömörült, a város földrajzi kiterjedését 1362,5 km²-re, lakosainak számát pedig közel háromszorosára növelve.

1998. április 16-án három tornádó is végigsöpört a belvároson, komoly károkat okozva, elsősorban a toronyházak ablakainak betörésével, illetve az akkor még épülőfélben lévő Adelphia Coliseum (amerikaifutball-stadion) építési területén felállított toronydaruk ledöntésével, amelyet ettől függetlenül időben átadtak.

A város szülötte, dr. Bill Frist, a republikánus párt egyik legjelentősebb politikusává nőtte ki magát, sokan őt várják a 2008-as elnökválasztáson pártja elnökjelöltjének.

[szerkesztés] Jegyzetek

^ Census Population Estimates for 2005 – Cities (line 70419)
^ Census Population Estimates for 2005 – Counties
^ Albright, Edward (1909). Early History of Middle Tennessee – könyv
^ Crabb, Alfred Leland (1957). Journey to Nashville: A Story of the Founding. (Kiadó: Bobbs-Merrill, New York)
^ U.S. Census Bureau data for 50 largest cities, 1850 to 1990
^ U.S. Census Bureau data for 50 largest cities, 1850 to 1990

[szerkesztés] Külső hivatkozások

USA Travel - Nashville, Tennessee magyarul

A Wikimedia Commons tartalmaz Nashville témájú médiaállományokat.

Ez az egyesült államokbeli településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak fővárosai

Az Amerikai Egyesült Államok 50 legnépesebb városa

New York · Los Angeles · Chicago · Houston · Phoenix · Philadelphia · San Antonio · San Diego · Dallas · San José · Detroit · Jacksonville · Indianapolis · San Francisco · Columbus · Austin · Memphis · Fort Worth · Baltimore · Charlotte · El Paso · Milwaukee · Boston · Seattle · Washington · Denver · Louisville · Las Vegas · Nashville · Oklahoma City · Portland · Tucson · Albuquerque · Atlanta · Long Beach · Fresno · Sacramento · Mesa · Kansas City · Cleveland · Virginia Beach · Omaha · Oakland · Miami · Tulsa · Honolulu · Minneapolis · Colorado Springs · Arlington · Wichita