Délosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Világörökség

m·v·sz

Délosz szigete

Az Oroszlán-terasz Déloszon

Adatok

Ország

Típus

Kritériumok

Felvétel éve

Elhelyezkedése

Délosz szigete

Délosz kicsiny szigete (görögül: Δήλος), a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra. Szent helyként tartották számon, még mielőtt a görög mitológia ide helyezte volna Apollón és Artemisz szülőhelyét. Kultikus helyként Délosz olyan fontosságra tett szert, amilyent a természeti erőforrásai soha nem tettek volna lehetővé. A kb. 5 km hosszú és 1 km széles sziget közepén a 106 méter magas Künthosz-hegy található. Földrajzi koordinátái: é. sz. 37°24′00’’, k. h. 25°16′00’’37.4, 25.2666666667

[szerkesztés] Mitológia

Hajdanán Délosz az Égei-tengeren úszó sziget volt, ezért jött ide a Héra elől menekülő Létó, hogy megszülje gyermekeit, Apollónt és Artemiszt, akiket ezért Déliosznak és Déliának is neveztek. Később Poszeidón négy gyémánt oszloppal rögzítette a szigetet.

A Krétából hazatérő Thészeusz kikötött Délosz szigetén és felajánlotta Apollónnak az Ariadnétól kapott Aphrodité-szobocskát, majd körtáncot járt az ifjakkal. Ez lenne az eredete a déloszi daru-táncnak, amely később is szokásban maradt.

[szerkesztés] Történet

A sziget már Kr. e. 3000 évvel lakott volt; Kr. e. 900 és Kr. u. 100 között az egyik legfontosabb szent helynek számított, ahol Dionüszoszt ugyanúgy tisztelték, mint Apollónt, Artemiszt és Létót. A sziget a Kr. e. 478-ban alapított déloszi szövetség tagjainak természetes találkozóhelye volt. Az idegeneknek és az idegen istenek szentélyeinek külön negyedet tartottak fenn. A Kr. e. 3. században a különböző görög királyok vetélkedtek abban, hogy Déloszt sztoákkal és szobrokkal ékesítsék; ezeknek a talapzata ma is látható a Szent Úton. Kr. e. 166-ban a római köztársaság az athéni városállamnak adta Délosz szigetét, mely később lakatlanná vált. Jelenleg csak régészek és turisták járnak erre; lakossága a múzeumi személyzetből és ezek családjaiból áll.

A helyszínt az athéni francia iskola fedezte fel 1873-ban. 1990-ben az UNESCO felvette Déloszt a Világörökség listájára [1].

[szerkesztés] Látnivalók

(…a szócikk további része lefordítandó…)

[szerkesztés] Képek

Az ókori színház

Dionüszosz szobra

Szobrok Kleopátra házából

Oroszlán

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Délosz témájú médiaállományokat.

Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

m·v·sz

Görögország világörökségi helyszínei

	kulturális/természeti:	Athosz-hegy \| A Meteóra-kolostorok
	kulturális:	Bassae, az Apolló Epicurius-templom \| Delphoi \| Az Akropolisz \| Thesszaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei \| Epidaurosz \| Rodosz középkori városa \| Olümpia régészeti feltárásai \| Müsztrasz \| Délosz \| A Daphni- és a Hossios Lukas-kolostor, valamint a Nea Moni-kolostor \| A Püthagoreion és a Heraion \| Vergina \| Mükéné és Tirünsz \| Patmosz szigetének történelmi óvárosa \| Korfu óvárosa