Héra
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Héra (görögül Ἥρα; a rómaiaknál Juno) a görög mitológiában Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. Neve feltehetőleg „oltalmazót”, „úrnőt” jelent. A képzőművészetben érett asszonyként ábrázolják, attribútuma a királyi pálca és a kakukk, amely a szent madara volt. Állandó jelzője a "tehénszemű".
Héra Kronosz és Rhea leánya volt, testvérei:
Héra és Zeusz gyermekei:
- Hébé
- Eileithüia
- Arész
- Héphaisztosz (Homérosz szerint közös gyermekük, más forrás szerint Héra nász nélkül szülte)
[szerkesztés] Harca Zeusz szeretőivel
Mivel férjének, Zeusznak rengeteg szeretője volt, köztük halandó nők is, a Hérához kapcsolódó történetek közül több is arról szól, hogyan állt bosszút férje választottjain. A tehénné változtatott Iót böglyökkel kínozta, késleltette Alkméné vajúdását, gonosz tanácsával Szemelé halálát okozta, rábeszélte Artemiszt, hogy nyilazza le a medvévé változtatott Kallisztót.
A szeretők gyermekeit sem kímélte: két kígyót küldött a csecsemő Héraklészra. A felnőtt Héraklészt is sokszor elgáncsolta hősi tettei végrehajtása közben: hamis híresztelésekkel ellene fordította az amazónokat, vihart támasztott az útjába, végül az őrületbe kergette. Csak azután békült meg Héraklésszal, amikor ez elnyerte a halhatatlanságot; ekkor feleségül adta hozzá lányát, Hébét.
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
- Apollodórosz: Mitológia, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1977, ISBN 9630713683
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap