Andalúzia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Zászló | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Székhelye: | Sevilla |
| Területe: | 87 268 km² |
| Lakossága: | 7 478 432 fő |
| Népsűrűség: | 86 fő/km² |
| Tartományai: |
Granada Córdoba Cádiz Málaga Huelva Jaén Almería |
| Hivatalos honlap: | Junta de Andalucía.es |
| Politika | |
| Elnök: | Manuel Chávez González |
| Térkép | |
 |
|
Andalúzia (spanyolul Andalucía, IPA [andaluˈsiˑa] vagy [andaluˈθiˑa] ) Spanyolország európai részének legdélebbi tájegysége és autonóm közössége. A Gibraltárral és Portugáliával is határos tartomány a Sierra Nevada több ezer méteres csúcsaitól egészen a Costa del Sol homokos tengerpartjáig terjed. Andalúziát világszerte gyönyörű városairól, mecsetjeiről, a bikaviadalokról, pompás lovairól és sherryjéről ismerik.
A tartomány neve a középkori arab megszállók (mórok) által létrehozott állam, al-Andalúsz nevéből származik, amelynek bizonytalan eredetű végső forrása valószínűleg vandálok lakta területre utal.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Andalúziai-medence
A tartomány központi részét az Andalúziai-medence uralja. Egykor öböl volt, de a Sierra Nevada és a Sierra Morena folyói lassan feltöltötték. A hatalmas síkságnak ezer arca van. A medencét Andalúzia legnagyobb folyója, a Guadalquivir élteti, partján mindig dús a növényzet. A mediterrán éghajlatra jellemző babérerdők, olajfaligetek és mandulafenyők borította alföld, a szárazföld belseje felé egyre dombosabbá és szárazabbá válik. Mindenhol megszokott az okkersárga talaj, amely a végeláthatatlan búzamezőket táplálja. A medencében terül el többek között Sevilla és Córdoba városa is. A narancs- és citromligetek, a pálmák és jázminbokrok illattal telítik meg a tájat.
[szerkesztés] Hegyvidékek
A tartomány igazi arcát a hegységek adják meg. Északon húzódnak a Sierra Morena és a Betikai-hegység láncai, míg a déli partok mentén a Sierra Nevada hófödte csúcsai magasodnak. Ezeken a vidékeken épültek a kicsi, fehérfalú házakkal teletűzdelt, csendes falvak. A hegyek ormain gyakran hajdani erődök, várak romjait látjuk. A vadregényes táj értékeit nemzeti parkok őrzik. Hatalmas vonulataival a Sierra Nevada Spanyolország kontinensen fekvő részének legmagasabb hegysége. A Mulhacén-csúcs 3478 méter magasra emelkedik a part homokos strandjai fölé. Ebben a magasságban nyáron is hó fedi a vidéket, így a Sierra Nevada az ország egyik síközpontjává vált.
[szerkesztés] Partvidékek
Tengerparti szakaszai északról déli irányba haladva:
- Costa de Almería
- Costa del Sol: Andalúzia négy partszakasza közül a legismertebb. Neve napos partot jelent, ami utal arra, hogy a turista-áradat itt egész évben töretlen. 110 km-es partvonalát szinte mindenhol hotelek, strandok övezik. Granadától egészen Gibraltárig terjed.
- Costa Tropical
- Costa de la Luz
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] A föníciaiak kora
A főníciaiak erős kolóniát hoznak létre a déli partvidék legendás városában, Tarsisban. Első világosan körvonalazható államuk, Tartésszosz királyság a Guadalquivir torkolatánál feküdt. Írott törvényeik voltak, a mezőgazdaság és a fémművesség erős városfejlődést alapozott meg.
[szerkesztés] A rómaiak kora: Baetica
A rómaiak az ie. 2 században hódították meg a mai Andalúziát és Lusitania provinciával együtt létrehozták Hispania Citeriort, mely a leggyorsabban és legszervesebben romanizálódó területek közé tartozott. Szenátusi és császári ellenőrzés alatt állt, mely a római közigazgatás alapegysége volt. Plinius szerint 175 fallal övezett város volt a területén: 9 kolónia, 10 római és 27 latin város, 6 szabad város, 3 föderáció, 120 adófizető község. Baetica a szőlő, az olajbogyó, a búza és az árpa ill. a gyümölcstermesztés központja.
[szerkesztés] A vizigót uralom
Először ez a régió, Sevilla volt a vizigótok központja, de ez áthelyeződött Toledóba. A vizigótok (nyugati gótok) kereszténységet felvett nép volt, ma is sok templomuk nyoma fellelhető a mai templomok alapjaiban (pl. a cordobai Mezquitában)
[szerkesztés] Az arab uralom: „A csodás al-Andalúsz”
711-ben az arabok (mórok) Tárik hadvezér vezetésével (7000 gyalogos berber harcos) átkelve a Gibraltári-szoroson a félszigetre, beavatkoznak a vizigót polgárháborúba és uralmuk alá hajtják a területet.
714 után Asztúria, Galícia, Baszkföld kivételével a damaszkuszi Omajjádok tartománya lesz az egész félsziget.
732-ben a Tours-i csatában (magyar nyelvterületen poitiers-i csata néven ismert), Martell Károly kiűzi az arabokat Galliából,(csaknem a teljes mai Franciaországból) de részben e déli frank területek, valamint a mai Spanyolország és Portugália szinte teljes területei még évszázadokig a mórok kezében maradnak. Az arab-mór uralom központjai: Córdoba, Sevilla, Granada, gazdasági központjai: Málaga, Almería.
[szerkesztés] Córdoba fénykora
756-ban a Córdobába menekült I. Abdar-Rahmán omajjád uralkodó megalapítja a Córdobai Emirátust, önálló államát, mely a félsziget jelentős területére kiterjed. A korszakban bevezetik a mesterséges öntözést, fejlődik a selyem- és fegyvergyártás, felvirágzik a gazdaság és a kultúra. A Córdobai Emirátusra általában jellemző a vallási türelem; a keresztények közül sokan áttérnek az iszlám hitre.
778-ban Nagy Károly vereséget szenved a roncesvalles-i hágóban, ezzel elveszti meghódított területeit; Roland gróf halála.
928–1031 között a Córdobai Kalifátus kora (központ: Toledo). III. Abdar-Rahmán felveszi a kalifa címet. Ez az andalúziai mór kultúra csúcspontja, mecsetek, könyvtárak, paloták épülnek. 930-ban a kalifa elfoglalja Északnyugat-Afrikát.
1031-ben III. Hisám, az utolsó omajjád kalifa megbukik; a kalifátus 20 független részbirodalomra hullik szét.
1086-ban észak–afrikai berberek, az almorávidák megvédik az iszlám államot a keresztények hódításaival szemben, és a déli területeket egyesítik afrikai birodalmukkal.
1146-ban az almorávidák birodalmát meghódítják a berber almohádok, akik megszilárdítják az iszlám uralmat.
1212-ben Mohamed-al- Naszír kalifa vereséget szenved Tolosa mellett a keresztény seregektől, az almohádok birodalmának széthullása; Córdobát, Cádízt és Sevillát visszafoglalják a keresztények.
[szerkesztés] Granada fénykora
1238–1492: a granadai emirátus a Naszridák uralma alatt áll. 1238-ban Beni Naszr megalapítja az emirátust Malagával és Almeríával, Granada a félsziget leggazdagabb városa s egyben kulturális központja.
1246-ban Granada mór uralkodói a kasztíliai király adófizetőívé vállnak, hogy elkerüljék a fegyveres harcot.
1292-ben az emirátus elveszíti Tarifát, Gibraltárt, Algecirast, e területek Kasztília kezére kerülnek.
1300–1400 között: Granada kulturális fénykora. 1333-ban Gibraltár visszahódítása.
1479-ben IV. Sixtus pápa rendeletet ad ki a Granada ellenes keresztes hadjáratról.
1481-ben Kasztília tizenegy éves harcot kezd a mórok ellen, melyben Európa legjobb hadserege vonul fel a mórok ellen. 1492-ben Málaga és Granada visszavétele után XI. Abu – Abdallah Afrikába vonul vissza, a mórok és a zsidók kiűzése visszaveti az ország gazdasági fellendülését.
[szerkesztés] Közigazgatás
.png/250px-Comarcas_de_Córdoba_en_color_(España).png)
[szerkesztés] Tartományok
Andalúziát közigazgatásilag 8 tartományra (provincia) osztják az 1833–ban született királyi dekrétum alapján. A proviciák területén összesen 770 település, önkormányzat (municipios) található.
- Almería tartomány (611.037 lakos, 102 település) - közigazgatási székhelye: Almería
- Cádiz tartomány (1.178.773 lakos, 44 település) – közigazgatási székhelye: Bahía de Cádiz (Cádiz-Jerez de la Frontera) – 623.528 lakos
- Córdoba tartomány (784.057 lakos, 75 település) – közigazgatási székhelye: Córdoba – 318.628 lakos
- Granada tartomány (854.419 lakos, 168 település) – közigazgatási székhelye: Granada – 450.439 lakos
- Huelva tartomány (482.965 lakos, 79 település) - közigazgatási székhelye: Huelva
- Jaén tartomány (657.714 lakos, 97 település) - közigazgatási székhelye: Jaén
- Málaga tartomány (1.453.409 lakos, 100 település) – közigazgatási székhelye:Málaga- 1.019.292 lakos
- Sevilla tartomány (1.811.177 lakos, 105 település) – közigazgatási székhelye: Sevilla – 1.594.081 lakos
[szerkesztés] Járások
A provinciák mellett létezik az ún. "comarca"–rendszer, mely megfelelnek a járási rendszernek. Ezeknek a száma: 59.
[szerkesztés] Almería tartomány járásai (7)
- Valle del Almanzora járás (Comarca de Valle del Almanzora)
- Alpujarra Almeriense járás (Comarca de la Alpujarra Almeriense)
- Los Filabres – Tabernas járás (Comarca de Los Filabres - Tabernas)
- Levante Almeriense járás (Comarca del Levante Almeriense)
- Los Vélez járás (Comarca de los Vélez)
- Poniente Almeriense járás (Comarca del Poniente Almeriense)
[szerkesztés] Cádiz tartomány járásai (6)
- Bahía de Cádiz járás (Comarca de la Bahía de Cádiz)
- Campiña de Jerez járás (Comarca de la Campiña de Jerez)
- Campo de Gibraltar járás (Comarca del Campo de Gibraltar)
- Costa Noroeste járás (Comarca de la Costa Noroeste)
- La Janda járás (Comarca de La Janda)
- Sierra de Cádiz járás (Comarca de la Sierra de Cádiz)
[szerkesztés] Córdoba tartomány járásai (7)
- Alto Guadalquivir járás
- Campiña Este – Guadajoz járás
- Campiña Sur járás
- Subbética járás (Comarca Subbética)
- Valle de los Pedroches járás
- Valle del Guadiato járás
- Vega del Guadalquivir járás
[szerkesztés] Granada tartomány járásai (10)
- Alhama járás (Comarca de Alhama)
- Alpujarra Granadina járás (Comarca de la Alpujarra Granadina)
- Baza járás (Comarca de Baza)
- Costa Tropical járás (Comarca de la Costa Tropical)
- Guadix járás (Comarca de Guadix (Accitania))
- Huéscar járás (Comarca de Huéscar)
- Loja járás (Comarca de Loja)
- Los Montes járás (Comarca de Los Montes)
- Valle de lecrín járás (Comarca del Valle de Lecrín)
- Vega de Granada járás (Comarca de la Vega de Granada)
[szerkesztés] Huelva tartomány járásai (6)
- El Andévalo járás
- El Condado járás
- Costa Occidental járás
- Cuenca Minera járás
- Comarca Metropolitana de Huelva járás
- Sierra de Huelva járás
[szerkesztés] Jaén tartomány járásai (10)
- Sierra Sur járás
- Área Metropolitana de Jaén járás
- Campiña de Jaén járás
- El Condado járás
- La Loma járás
- Las Villas járás
- Sierra de Cazorla járás
- Sierra de Segura járás
- Sierra Mágina járás
- Sierra Morena járás
[szerkesztés] Málaga tartomány járásai (6)
- Comarca de Antequera járás
- La Axarquía járás
- Costa del Sol Occidental járás
- Área Metropolitana de Málaga járás
- Valle del Guadalhorce járás
- Serranía de Ronda járás
[szerkesztés] Sevilla tartomány járásai (9)
- Aljarafe járás (Comarca de Aljarafe)
- Área Metropolitana de Sevilla járás (Comarca de la Área Metropolitana de Sevilla)
- Bajo Guadalquivir járás (Comarca del Bajo Guadalquivir)
- Campiña de Carmona járás (Comarca de la Campiña de Carmona)
- Campiña de Morón y Marchena járás (Comarca de la Campiña de Morón y Marchena)
- Écija járás (Comarca de Écija)
- Sierra Sur járás (Comarca de la Sierra Sur)
- Sierra Norte járás (Comarca de la Sierra Norte)
- Vega del Guadalquivir járás (Comarca de la Vega del Guadalquivir)
[szerkesztés] Népesség
A következő táblázat a több mint 100.000 fős lakosságal rendelkező településeket mutatja a Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE), 2006. évi adatai alapján.
| N. | Település | Tartomány | Lakosság 2006 |
Incr. resp. 2005 |
Var. resp. 2005 |
Lakosság 2005 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Sevilla | Sevilla | 704.414 |  260 |
0,04% | 704.154 |
| 2 | Málaga | Málaga | 560.631 | 2.344 |
0,42% | 558.287 |
| 3 | Córdoba | Córdoba | 322.867 | 1.703 |
0,53% | 321.164 |
| 4 | Granada | Granada | 237.929 | 947 |
0,40% | 236.982 |
| 5 | Jerez de la Frontera | Cádiz | 199.544 | 3.269 |
1,67% | 196.275 |
| 6 | Almería | Almería | 185.309 | 3.607 |
1,99% | 181.702 |
| 7 | Huelva | Huelva | 145.763 | 613 |
0,42% | 145.150 |
| 8 | Cádiz | Cádiz | 130.561 |  -1.252 |
-0,95% | 131.813 |
| 9 | Marbella | Málaga | 125.519 | 1.186 |
0,95% | 124.333 |
| 10 | Jaén | Jaén | 116.769 | 229 |
0,20% | 116.540 |
| 11 | Dos Hermanas | Sevilla | 114.672 | 2.399 |
2,14% | 112.273 |
| 12 | Algeciras | Cádiz | 112.937 | 1.654 |
1,49% | 111.283 |
[szerkesztés] Az andalúz dialektus
Bővebben: Andalúz nyelvjárásAndalúziában a kasztíliai spanyol nyelv déli változatát beszélik, amely a kiejtésére nézve – főleg a falvakban – erősen különbözik a standard spanyoltól. Az andalúzok nagyon gyorsan beszélnek, több hangot nem ejtenek, vagy nem úgy ejtenek ki, ahogy a művelt köznyelvben, így nagyon oda kell figyelni ahhoz, hogy megértsük őket. Bár nyelvük írásban nem különbözik a spanyol köznyelvtől, voltak már próbálkozások saját, kiejtést jelölő helyesírás bevezetésére.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Turizmus
A tartomány története és sok körülmény is közrejátszott abban, hogy Andalúzia gazdasága nem tartozik a legvonzóbbak közé az országban. A második világháború előtti Franco-rezsim olcsó munkaerőt és nyersanyagot sajtolt ki a tartományból. Az egyre szegényebb régiót az 1950-es években sikerült kicsit magához téríteni, amikor felfedezték Andalúzia tarkaságát, strandjait. Innentől kezdve turisták árasztották el az addig elzárt, szegény területeket. Az Európai Unió is foglalkozott Andalúzia felzárkóztatásával, de a segélyek csak a tartomány nyugati részének iparosodásához volt elég, amelynek központja Sevilla és Huelva. Ezen felül az infrastrukturális támogatások legalább mindenhol megalapozták az andalúz sikerágazat, a turizmus fejlődését. A tartomány lakóinak nagy része ugyanis ebből az szolgáltatási ágazatból él.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Az idegenforgalmon kívül azonban vannak még kiemelt iparágai a déli tartománynak. Ilyen a szőlőtermesztés és ehhez szorosan kapcsolódik a bortermelés. Ahhoz képest, hogy Andalúzia Spanyolország második legnagyobb bortermelő tartománya, nem sok szőlőültetvénnyel találkozunk az utak mentén. A sikert egy speciális, világszerte ismert fajta hozta az andalúz borászoknak, ugyanis a sherry őshazája ez a tartomány.
A szőlő mellett megterem itt az olajbogyó, a citrusfélék, a dohány, a gyapot, a fűszerpaprika és más zöldségféle. A feldolgozásra több üzem is létesült, ezek adják az andalúz ipar gerincét. A földművelés mellett az állattenyésztésnek is nagy hagyományai vannak.
A száraz területek juhnyájai mellett ismertek az andalúziai bikák, amelyeket gyakran a viadalokra tenyésztenek. Azonban a legismertebbek az itt nemesített fehér andalúziai lovak.
[szerkesztés] Ipar
- Bányászat: Andalúzia hegyvidékei pedig nemcsak a síelni vágyóknak hoznak hasznot. Évezredek óta ismert bányák sorakoznak a Sierra Morena és a Sierra Nevada völgyeiben. Higanyt, ólmot, rezet és piritet rejt a hegy gyomra. Ezek megmunkálása azonban ritkán történik Andalúziában.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Andalúzia művészete
[szerkesztés] Mór mecsetek
A mórok nagy hatással voltak az egész ország nyelvére, kultúrájára, építészetére, hagyományaira. Andalúziában érték el a legnagyobb hatást, hiszen ez a terület volt a leghosszabb ideig mór kézen. Ma is élnek arabok a tartományban, de főleg az arab fürdők, a mecsetek és a kalifák, emírek palotái idézik a történelmi kort.
A mórok a sivatag népe, így a vizet szentként, minden élet alapjaként tisztelték. Mindemellett a Korán előírja az igaz hitűeknek a testi tisztaságot. Andalúziában ekkor tucatjával épültek az arab fürdők. Kiterjedt csővezeték hálózatokon keresztül folyt a meleg és a hideg víz a medencékbe. A közfürdőkben az egyik nap a férfiaké volt, míg a következő a nőké. A fürdőknek azonban nemcsak a megtisztulást kellett szolgálniuk, hanem érzéki elégedettséget is ki kellett váltaniuk a fürdőzőkből. Ezért igyekeztek díszes csempékkel borítani a fürdőket, és a vizet is általában kőszobrok köpték.
A mórok minden városban megépítették vallásuk jellegzetesen szent helyeit, a mecseteket. A karcsú minaretek erdejében megbúvó mecsetek akkoriban a város szívének számítottak. Azonban a reconquista után a katolikus uralkodók majdnem minden mecsetet leromboltak, vagy keresztény templommá átépítettek. A paloták mellett így ma csak a mesteri mecsetet lehet látni. Ez utóbbiakra találhatunk igazán lenyűgöző példát Córdobában, a Mezquitát, a világ egyik legnagyobb mecsetjét. Egyik leghíresebb mór műemlék Granadában, az Alhambra, a város fölött fekvő erődítmény, melynek belseje csodálatos mór palotát rejt. A Sierra Nevada északi lejtőire is nagyszerű kilátással bíró palotát évente 2 millió turista keresi fel.
[szerkesztés] Azulejo
Aki ellátogat Andalúziába, sok helyen találkozik az azulejokkal. A házak, paloták és szinte minden épület belsejét ugyanis színes csempék, azulejok borítják. Külön művészeti ággá fejlődött a 13. század végén az arabok közvetítésével bekerült csempék gyártása. Használatukat nem a divat szeszélyei indokolták, hanem az a tény, hogy a csempe enyhíti a nyári hőséget. A színes, művészien kidolgozott csempék agyagból készültek. A mesterek először megfestették a táblákat, majd cinkkel, mangánnal, rézzel, vassal és kobalttal díszítették a csempéket. Ezután berakták őket egy kemencébe, és 24 órán keresztül 900 fokon égették. Végül 24 órán keresztül hűlni hagyták. Így váltak maradandóvá.
[szerkesztés] Hagyományok
Ezen a tájon alakult ki ez a gyönyörű és végtelenül nehéz tánc, s Andalúzia történelmének szinte minden cseppjét magába szívta . Az andalúz cigányok között terjedt el, és így hódította meg a világot. A mórok, cigányok, berberek, zsidók és spanyolok lakta Andalúziában a központi hatalom erőszakos katolicizmusa, inkvizíciója váltotta ki a cigányokból ezt az érzelemdús táncot. Ezért is olyan nehéz flamencót táncolni, hiszen a táncnak erős érzelmeket kell kifejeznie. Szerelmet, gyászt, bánatot és elnyomást öntenek tánclépésekbe, mozdulatokba. A flamenco szó eredete a holland flaming, melynek jelentése – a táncon kívül – „flamand” és „flamingó”. A nevet a madárhoz hasonló jellegzetes kéztartásról, illetve a kecses mozgásról kaphatta. A dinamikus tánc eredetileg tapssal kísért ének volt, de mára a tapsot felváltotta és kiegészítette az elmaradhatatlan kasztanyetta (castañuela), az énekhangot pedig kiegészíti a tánc és a gitár.
Spanyolul corrida. A görög és római korban is létező mulatság a mórok közvetítésével keveredett Spanyolországba. IV. Károly spanyol király megtiltotta a bikaviadalok rendezését, mert túl véresnek és barbárnak tartotta. Csak a napóleoni időkben éledhetett újjá ez a szórakozás. Nem véletlen, hogy Andalúziával kapcsolatban merül fel a bikaviadal, hiszen a sevillai Plaza de Toros aréna az ország legnagyobbja. 20 ezer ember élvezheti és izgulhatja végig a torreádorok véres előadásait. A "nemzeti sport"-nak azért is van akkora sikere, mert a bikaviadalok immár társadalmi eseményekké váltak. Sokan járnak ide megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat, sőt üzletek is köttetnek az aréna soraiban. Az évente 1000 bika és 3000 ló életét követelő attrakcióra jegyet szerezni nem könnyű feladat.
- Semana santa
Andalúziában nem feledkezhetünk meg a katolikus hagyományokról, amelyek minden mediterrán nép esetében mélyen gyökereznek. A Semana santa, azaz Szent Hét, vagy idehaza Nagyhét a húsvét előtti héten veszi kezdetét, vasárnap. Ekkor körmenetek indulnak el a tartomány templomaiból, és hordozható állványzaton trónokat hordoznak körbe a városokban és falvakban. Ezeken Jézus vagy Mária ül. A gazdagon feldíszített trónusokat fehér leplekbe öltözött vezeklők, ahogy ott nevezik, penitentes követik. A leplek hagyománya még az inkvizíció idejéből ered. A penitenteseket követik a fekete ruhába öltözött, gyertyákat vivő nők, akiket servidoras-nak hívnak. A menet előtt katonai zenekar adja a ritmust. Az emberek gyakran könnybe lábadt szemekkel, keresztet vetve nézik végig, ahogy elhalad előttük a körmenet. Az sem ritka, hogy meg akarják érinteni a szobrokat.
[szerkesztés] Zsidó élet
A zsidó nép szerves része volt tartomány színes kultúrájának. Egyébként zárkózott kultúrájuk az évezredek alatt lassan keveredett, és hatott más népek hagyományaira. Az első zsidók a római korban telepedtek meg Hispánia déli részén. A nagy kolóniák szefárdoknak nevezték magukat, hiszen héberül Spanyolországot Szefaradnak nevezik. A Gibraltári-szoros miatt a kereskedelem az ő kezükben összpontosult, és nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy Andalúzia gazdasága javuljon. Saját nyelvük a szefárdi, ladino vagy zsidó spanyol (djudezmo, judeoespañol, ladino, sefardí), amely tulajdonképpen a kasztíliai spanyol archaikus (középkori) formája héber kölcsönszavakkal. A kegyelmet nem ismerő spanyol inkvizíció nemcsak az arabokat sújtotta, hanem minden olyan embert, akik nem tértek át a katolikus vallásra. Ebben a korban szinte minden zsidó elmenekült az országból, de nyelvüket megtartották, és mind a mai napig beszélik is Észak-Afrikában vagy Kis-Ázsiában.
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Andalúz borok
Az ország második legnagyobb bortermelő tartományának már évezredes hagyományi vannak a borászat területén. Egy görög földrajztudós, Sztrabón írta le először, hogy Hispánia déli részén jó minőségű borok teremnek, amelyet a föníciaiak honosítottak meg a vidéken. Az évek során egyre finomodott a technika. 711-ben megjelentek az arab hódítók. Ugyan a Korán tiltja a szeszes italt, mégis az andalúziai borok népszerűek voltak az emirátusokban. Ebben az időben emelkedett ki a többi város közül Sheresh, a mai Jerez a borászatban. Innen kapta nevét a sherry, Andalúzia világszerte ismert bora. Az elsőként Amerikába induló hajók is pakoltak fedélzetükre a kellemes nedűből, és miután a spanyol hajók Indiába is elvitték a sherryt, ez lett az első bor, amely körbejárta a világot. Fehér szőlőből készítik, fűszerezése pedig hétpecsétes ősi titok. A fahordókban érlelt igazi sherry-márkákat Andalúzia-szerte lehet kapni. Ilyen márka a Gonzales Byass~~, a Sandeman vagy a Pedro Domecq.
[szerkesztés] Olívaolaj
Nemcsak az andalúz konyha, hanem az egész spanyol, sőt a mediterrán konyha egyik alapvető hozzávalója az olívaolaj. Az első olajfaligeteket a rómaiak hozták át Itáliából. A Guadalquivir folyó felső folyásánál alakultak ki a tartomány legnagyobb ültetvényei. Jaén provinciának például 80%-át borítják olajfaültetvények. Csak itt egyedül majdnem 13 ezer km²-nyi területet jelent. Az év során többször is terem az olajfa, és a szüretet minden helyen hagyományos mulatság kíséri.
[szerkesztés] Andalúzia híres szülöttei
[szerkesztés] Forrás
- Spanyol Wikipédia (Közigazgatás)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Andalucía Turismo
- Junta de Andalucía
- CICA
- Consejería de Cultura
- Filmoteca de Andalucía
- Museos de Andalucía
- Legado Andalusí
- Sevilla, Andalúzia magyar nyelvű útikönyv
| Spanyolország autonóm közösségei |  |
|---|---|
| Andalúzia | Aragónia | Asztúria | Baleár-szigetek | Baszkföld | Ceuta | Extremadura | Galicia | Kanári-szigetek Kantábria | Kasztília-La Mancha | Kasztília és León | Katalónia | La Rioja | Madrid | Melilla | Murcia | Navarra | Valencia |
|
