Észak-atlanti Szerződés Szervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO – 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.

Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.

[szerkesztés] Tagjai

A NATO országok térképe

[szerkesztés] Alapító tagok (1949)

[szerkesztés] Később csatlakozott államok

1952 – Törökország, Görögország
1955 – Németország
1982 – Spanyolország
1999 – Csehország, Lengyelország, Magyarország
2004 – Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia

[szerkesztés] Csatlakozásra váró államok

Horvátország, Albánia, Macedónia, Ukrajna, Grúzia,

Horvátország és Albánia 2008. április 3-án meghívást kapott a NATO-ba, de Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt nem. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.^[1]

Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a NATO tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.

[szerkesztés] Semleges országok Európában

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

Svájc, Ausztria,

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia.

Svédország, Finnország, Írország

Az európai semleges országok semlegességének összehasonlítása

[szerkesztés] Legfontosabb Intézményei

[szerkesztés] Észak-atlanti Tanács

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti ("állandó képviselők"), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

[szerkesztés] Védelmi Tervező Bizottság

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak.

[szerkesztés] Nukleáris Tervező Csoport

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

[szerkesztés] Főtitkár, Titkárság

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

[szerkesztés] Katonai Bizottság

A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.