Zaragoza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||
|
||||||
| Elhelyezkedése | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||
| Koordinátái: | ||||||
| Kormányzat | ||||||
| Ország autonóm terület megye |
Spanyolország Aragónia Zaragoza |
|||||
| Alapítás dátuma | 24. | |||||
| Polgármester | Juan Alberto Belloch | |||||
| Népesség | ||||||
| Város (2006) | 660 895 fő | |||||
| Népsűrűség | 601,14 fő/km² | |||||
| Földrajzi jellemzői | ||||||
| Területe | ||||||
| Teljes | 1 062,64 km² | |||||
| Magasság | 199 m | |||||
| Időzóna Nyáron (DST) |
CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
|||||
| Weboldal: www.zaragoza.es | ||||||
Zaragoza város a Spanyolországi Aragónia autonóm terület székhelye. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2006-ban 660 895 lakosa volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebroba.
[szerkesztés] Története
Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra fölépült és Kr. e. 27. már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, közönségesen csak Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben püspöki székhely volt.
409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurik nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.
1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz és Huesca helyett Aragónia fővárosává tette; s mint ilyen csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben a püspökség helyett érsekségre emelkedett.
Aragónia és Kasztília egyesítése után Zaragoza megszűnt az udvartartás székhelye lenni és ezzel hanyatlásának kora is megkezdődött. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly főhercegtől.
Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. 1808 augusztus 3. kezdte el Lefebvre a Palafox által védett várost lövetni. A franciák minden erőlködésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vittoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. December 20-án kezdetét vette a második ostrom. Eközben a várost újra megerősítették és őrségét 30 000-re emelték. 1809 első hónapjában a város falain a franciák három rést lőttek; ezen bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, nemigen tudtak beljebb hatolni. Lannes marsal ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de edménytelenül. Mikorn végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalni, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) pusztult el 60 nap alatt. Ekkor égett el a híres aragóniai királyi levéltár is. (1)
[szerkesztés] Közigazgatás
[szerkesztés] Polgármesterei
- 1979-1983, Ramón Sainz de Varanda, PSOE
- 1983-1987, Ramón Sainz de Varanda, PSOE
- 1987-1991, Antonio González Triviño, PSOE
- 1991-1995, Antonio González Triviño, PSOE
- 1995-1999, Luisa Fernanda Rudi Ubeda, PP
- 1999-2000, Luisa Fernanda Rudi Ubeda, PP
- 2000-2003, José Atarés Martínez, PP
- 2003-2007, Juan Alberto Belloch Julbe, PSOE
[szerkesztés] Kerületei
Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:
- 1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustin.
- 2. kerület: Centro
- 3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma.
- 4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal.
- 5. kerület: San José: San José.
- 6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes.
- 7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho.
- 8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver.
- 9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid.
- 10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota.
- 11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio.
- 12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Látnivalók
- Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
- La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült.
- Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551
- Városháza (Ayuntamiento)
- Torreón de la Zuda
- Római falmaradványok
- Szent-János templom
- Érseki palota (Palacio Arzobispal)
- Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
- Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
- Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
- Arab fürdők (Baños Árabes)
- Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
- Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)
- az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
- Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
- Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
- Puerta del Carmen városkapu
- Don Juan de Lanuza szobra
- Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
- Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
- Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
- Néprajzi és Természettudományi Múzeum
- Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] Írók, költők
- Ramón J. Sender
- Baltasar Gracián
- Braulio Foz
- Mariano de Cavia
- Mariano Miguel de Val
- María Pilar Sinués
- José Martí
- Bartolomé Leonardo de Argensola
- Lupercio Leonardo de Argensola
- Miguel Labordeta
- Tomás Seral y Casas
- Felipe Alaiz
- Luis Buñuel, forgatókönyvíró
- Ildefonso Manuel Gil
- Julio Antonio Gómez
- Jesús Moncada
- Eduardo de Ory
- José María Matheu...
[szerkesztés] Testvérvárosok
Pau, Franciaország- Biarritz, Franciaország
Móstoles, Spanyolország
Belén, Palesztina
León, Nicaragua
La Plata, Argentína
Zaragoza, Guyana
Tijuana, Mexikó
Ponce, Puerto Rico
Coimbra, Portugália
Yulin, Kína
[szerkesztés] Hivatkozások
(1) Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891).
[szerkesztés] Források
- Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963 243 838 8
- Pallas Nagy Lexikona
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ayuntamiento de Zaragoza.
- Información turistica Ayuntamiento de Zaragoza.
- Info Zaragoza.
- Zaragoza Open. Introducción a Zaragoza.
- Aeropuerto de Zaragoza.
- Expo Zaragoza 2008.
- Federación de Asociaciones de Barrios de Zaragoza.
- Fotografías antiguas de Zaragoza.
- Asociación Cultural "Los Sitios de Zaragoza"
- Plataforma Logística de Zaragoza, Plaza
- Proyecto Zaragoza Alta Velocidad 2002
