Vojislav Šešelj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Vojislav Šešelj (cirill írással Војислав Шешељ) (Szarajevó, 1954. október 11.) szerb szélsőségesen nacionalista politikus. A Szerb Radikális Párt elnöke, habár a tisztséget jelenleg aktívan nem gyakorolhatja, mivel a Hágai Nemzetközi Törvényszék előtt ül vádlottként, a délszláv háborúban elkövetett emberiség elleni büntettek elkövetéséért. Helyette Tomislav Nikolić tölti be szerepét a pártban.

Tartalomjegyzék

1 Élettörténete
- 1.1 A 90-es évek előtt, A JSZSZK idején
- 1.2 A jugoszláv háborúk és a JSZK idején
2 Manapság
3 Érdekességek
4 Könyvek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élettörténete

[szerkesztés] A 90-es évek előtt, A JSZSZK idején

Szarajevóban született. Gyermekkorát Popovo Polje-n töltötte. Jogi diplomáját Szarajevóban szerezte. 1979-ben doktorált. 1984-ig politológiát tanult, de a kommunista hatóságok ellenforradalmi aktivitások vádjával 8 évnyi börtönbüntetésre ítélték. Azonban a legfelsőbb bíróság megváltoztatta az ítéletet, és 1986-ban szabadlábra helyezték. 1989-ben az Egyesült Államokban meglátogatta a Momčilo Đurićot a II. világháborús csetnik parancsnokot, aki a csetnikvajdává nevezte ki, habár a címet 1997-ben megvonta tőle miután Šešelj együttműködött a Szerbiai Szocialista Párttal és Slobodan Miloševićtyel.

[szerkesztés] A jugoszláv háborúk és a JSZK idején

Šešelj tagja volt az antikommunista Szerb Nemzeti Megújúlás nevű pártnak. Később kivált belőle és megalapította a Szerb Radikális Pártot. Pártja és a Szerbiai Szocialista Párt között viszonylag jó volt a viszony egész 1993 szeptemberéig, amikor a két pártelnök konfliktusba keveredett egymással. Šešelj 1994 és 1995 között ismét börtönbe került.

1998 és 2000 között a szerb parlament alelnöke volt. Ez annak volt köszönhető, hogy mialatt a NATO bombázta Jugoszláviát, pártja támogatta Milošević kormányát.

Šešelj egyébbként az albán-, a horvát- stb. mellett ismert még magyarellenes megnyilvánulásairól. Egyik, Csókán tartott beszédjében vérfürdővel fenyegette a magyarokat, valamint megtiltotta a katonai behívó elől elmenekült 20-25 ezer magyarnak a hazatérést. Horvátországban a szerb-horvát haborút megelőzve azt mondta a népnek, hogy "aki azt állítja, hogy ez nem szerb föld, azt le kell lőni mint a kutyát".

Továbbá kijelentette, hogy a vajdasági magyarokat buszra kellene pakolni (mindegyiknek adni egy szendvicset) és kitelepíteni Magyarországra.

[szerkesztés] Manapság

2003 februárjában kiadta magát a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Már három éve folyik ellene az eljárás. Idén írt egy könyvet A bűnöző és háborús bűnös Javier Solana (Kriminalac i ratni zločinac Havijer Solana) címmel.

[szerkesztés] Érdekességek

Sokat szónokolt, annak ellenére, hogy raccsol. A szerb nyelvben pedig igen jelentős szerepet kap az r hang.
Felmerült az is, hogy a csetnik vajda valójában horvát, mivel a Šešelj egy katolikus családnév.
A tárgyalás során meglehetősen durván és sértőn beszél másokkal. 2006 augusztusában a bírónak az alábbit mondta: "Bíró úr, ha én így határozatlanul beszélnék a feleségemmel, akkor már rég elhagyott volna."