Vöröslábú kardinális
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Paroaria capitata (Orbigny & Lafresnaye, 1837) |
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A vöröslábú kardinális vagy vöröslábú kardinálispinty (Paroaria capitata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a sármányfélék (Emberizidae) családjába és a Paroaria madárnembe tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Brazília, Paraguay, Bolívia és Észak-Argentína fákkal és cserjékkel tarkított füves pusztáinak, többnyire víz közelében tartózkodó gyakori madara, de nem kerüli el az emberi településeket sem. Hawaii szigetére is sikeresen betelepítették.
[szerkesztés] Alfajai
- Paroaria capitata capitata (Orbigny & Lafresnaye, 1837)
- Paroaria capitata fuscipes (Bond & Meyer de Schauensee, 1939)
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza fejétől a farka végéig 15-17 cm, testtömege 22 g. Angol nevét (Yellow-Billed Cardinal) narancsszínű, olykor rózsaszínes tónusú csőrének köszönheti, míg magyar nevét rózsaszín lábai után kapta. Tollazata könnyen beazonosíthatóvá teszi a vöröslábú kardinálist: feje tűzpiros, szeme élénk narancssárga, hasa fehér, a háta és szárnyai sötétszürkék vagy teljesen feketék. A torok-tájéki fekete foltot egy fehér, a fej hátsó részén majdnem összeérő gallér választja el a sötét tollruhától. A fiatal példányok a felnőttektől teljesen eltérő színezetűek, hátuk többnyire barnás, fejük narancsos árnyalatú.
A vöröslábú kardinális nagyon hasonlít fajcsoportjának egy másik tagjára, a "Paroaria gularis"-ra 12, a két faj megjelenésbeli különbségei a természetes élőhelyük elszeparálódásából ered.
[szerkesztés] Életmódja
Gyakran megfigyelhetők álló- és folyóvizek mentén, amint párokban vagy kisebb csoportokban épp a víztükör felett repdesnek vagy a vízből kiálló ágakon ülnek. A költési időszakon kívül a többségében fiatal madarak néha többszázas madárrajokba is verődhetnek. Fő táplálékukat az ízeltlábúak és magvak teszik ki, de előszeretettel fogyasztanak gyümöcsöt is. Mivel nem kerüli el az emberi településeket, ezért a madarászok és fotósok számára könnyen megfigyelhető, fényképezhető.
[szerkesztés] Szaporodása
Habár a vadonélő madarak párzási- és költési szokásairól keveset tudunk, a fogságban tartott egyedek azért szolgálnak némi információval. Az így megfigyelt madarak egy évben többször is költhetnek, viszont a tojó általában egyszerre csak két tojást rak. (Egyes ornitológusok szerint a vadonélő madarak nem költenek olyan sokszor, mint fogságban élő társaik.) A költési idő csupán 13-14 nap és a kikelt fiókák is elhagyják a fészket 10-12 napon belül.
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Videók
- Vöröslábú kardinálispinty táplálkozás közbenCorrientes, Argentina
- Mire nem jó egy száraz ág?Corrientes, Argentina
- Társas madarakSanta Cruz, Bolívia
