UTM
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az Univerzális Transzverzális Merkátor (Universal Transverse Mercator (UTM)) egy speciális hálórendszer a földi pozíció meghatározására.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az Univerzális Transzverzális Merkátor (Universal Transverse Mercator) leképezést és hálórendszert először az amerikaiak alkalmazták a 2. világháború során a hadszíntér katonai térképezésére. 1949-től az Egyesült Államok és a NATO tagországainak katonai szervezetei használják hadászati térképezés céljaira, így Magyarországon is ebben a vetületben készülnek a katonai topográfiai térképek. 1951-ben a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IUGG) polgári térképezés céljára is alkalmasnak találta a vetületet, ettől kezdve használják polgári térképezésre fõképp Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
A Transzverzális Merkátor vetület egy változata a Mercator-vetületnek, amit Gerhard Kremer, tudósnevén Mercator fejlesztett ki 1569-ben.
[szerkesztés] Elve
Az UTM rendszer a Föld felszínét a déli szélesség 80° és az északi szélesség 84° foka között 60 db zónára osztja fel, 6 hosszúsági fokonként egyre. A sarki régiókban az Univerzális Sarki Sztereografikus (Universal Polar Stereographic – UPS) hálórendszert használják.
Az UTM zónákat 1-től 60-ig számozták meg. A nemzetközi dátumvonaltól indul (180. hosszúsági fok) és keletre halad. Az 1. zóna 180° Nyugattól 174° Nyugatig tart, a közepe 177° Nyugat. Minden zóna észak-déli irányban 20 db, 8 szélességi fokonként. vízszintesen sávokra van osztva.
Megjelölésükre az angol ABC nagybetűit használják, kezdődik 80° Délen a C betűvel és X betűvel végződik 84° Északon. Az I és O betűket nem használják jelölésre, mivel ezek összekeverhetők az 1 és 0 számokkal, ezáltal tévesztésre adva lehetőséget. A maradék négy betűt (A,B,Y,Z) a poláris területeken használják, a déli félgömbön A és B, az északi félgömbön Y és Z betűket. Az UTM koordináták tulajdonképpen egy zónán belül abszolút módon határozzák meg egy pont helyzetét, hiszen megadják a zóna középmeridiánjától és az egyenlítőtől való távolságát. Az UTM koordinátaháló méterben adja meg a távolságokat keletre, amit keletinek és északra, amit északinak hívunk.
Az UTM keleti koordinátáit a középvonaltól számítjuk, amit középmeridiánnak nevezünk. A középmeridiánnak egy keleti mennyiséget, az 500.000 méter Keletet határozták meg. Ez az 500 000 méteres önkényesen van meghatározva, ezért a keletit néha hamis keletinek is hívják. Egy keleti soha nem lesz nulla, mivel egy 6° széles zóna soha nem lesz 674.000 méternél szélesebb. A keleti minimum és maximum értékei: 160 000 méter Kelet és 834 000 méter Kelet az egyenlítőn, 465 000 méter Kelet és 515 000 méter Kelet a 84° Északon.
Az UTM északi koordinátái az egyenlítőtől való távolságot adják meg. Az északi féltekén az egyenlítő meghatározott északi értéke 0 méter Észak. A negatív számokat elkerülendő, a déli féltekén az egyenlítő meghatározott értéke 10 000 000 méter Észak. Néhány északi érték valós lehet a déli és északi féltekén is. A félreértések elkerülése miatt, a teljes koordináták használatakor jelölni kell, hogy északra vagy délre az egyenlítőtől. Általában ezt meglehet tenni a szélességi sávok betűjelének használatával.
Egy pont helyzetének megadása UTM rendszerben a következők szerint történik :
- zone 34 (zóna megadása), E=283 700 m, N=5 478 700 m
a keleti hosszúság 12° és 18° foka között van, a pont 283 700 méterre van a koordinánarendszer ordináta tengelyétől és így 500 000 - 283 700 méterre a zóna középmeridiánjától és 5 478 700 méterre északra az Egyenlítőtől.
[szerkesztés] Példa
Például a Parlament pozíciója tehát 34T 342098 4819067, a 34 T jelzi, hogy melyik zónában, a zóna segítségével lehet megállapítani a földgömb melyik részén vagyunk. A számcsoport 342098, mutatja a Kelet-nyugati pozíciót a zónában, méterben megadva, ennek a neve: keleti (easting). A számcsoport 4819067, mutatja az észak-déli pozíciót a zónában, méterben megadva, ennek a neve: északi (northing).
Mivel a Föld felszínét felosztották meridiánokkal (Hosszúsági körökkel) sávokra paralelkörökkel (Szélességi körökkel) övekre és a sávokat nyugatról kelet felé számozzák, Magyarország területe a 33. és 34. sávokba esik.
A példák szerinti pont ’’N’’ és ’’E’’ értéke szerint bármelyik sávban lehetne, ha nem tennénk hozzá a 34T-t. Így viszont a pont a 18° földrajzi hosszúságtól keletre levő - 34-es számú - 6°-os sávban helyezkedik el.
 Európa |
 Afrika |
 Dél-Amerika |
 Bering-tenger és Alaszka |
UTM zónák a föld különböző területein.
[szerkesztés] Az UTM koordinátákat előnyei
- Négyzetes hálórendszer: Az UTM konstans távolságokat ad bárhol a térképen. A szög alapú koordináta rendszerek, mint a hosszúsági és szélességi (longitude and latitude), a távolságokat szögekkel határozzák meg a távolságot és változnak a pólusoktól távolodva, csak az egyenlítőnél jelentenek akkora távolságot, mint a szélességi fok.
- Nincs negatív koordináta vagy Kelet-Nyugati jelelölés
- A koordináták decimális (tízes) alapúak
- A koordinátákat méterben adhatjuk meg
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- UTM
- GPS alapismeretek
- A vetületnélküli rendszerektől az UTM-ig
- Térképrendszer váltás a Magyar Honvédségnél
- Topográfia alapfogalmak
- A vetülettan alapjai
- UTM zónák
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
