Tarokk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.

Tarokk-kártyák játék közben

A tarokk – mint játék – őshazája feltehetően Olaszország. E játéknak számos változata van. Elterjedési területét Franciaország, Dánia, Olaszország és Románia határolják. A tarokkjátéknak külön kártyája van. Legismertebb típusai 42, 54 vagy 78 laposak. Különlegességét az adja, hogy benne a négy olasz vagy francia (mellék)színhez tartozó, 5-14 lapból álló sorozat mellett van egy hosszabb sorozat is, a tarokk. A tarokk, mint főszín a játékban mint állandó adu szerepel. Másfajta adu nincs és néhány ritka kivételt leszámítva nincs adu nélküli játék sem.

A tarokklapok száma a tarokk-kártya legtöbb típusánál 21 plusz a skíz, amely a Magyarországon (és a környező országokban) játszott változatokban a 22. tarokklapnak felel meg. A francia tarokkban például a skíz nem tarokk. Csak néhány olasz kártya van, amelyben ennél több tarokklap van, ilyen például a Minchiate a maga 40 darab tarokklapjával.

A mai fogalmaink szerint teljes, 78 lapos tarokk-kártya színeinek rangsorrendje felülről lefelé: király, dáma, lovas, botos, tízes, kilences, nyolcas, hetes, hatos, ötös, négyes, hármas, kettes, ász. A francia tarokkban ezt a rangsorrendet használják, eredetileg a két piros színben a számos lapok rangsora fordított volt. Ez az osztrák tarokkban most is így van, az ott használt 54 lapos tarokk-kártya színeinek rangsorrendje a két fekete színben király, dáma, lovas, botos, tízes, kilences, nyolcas, hetes; a két piros színben király, dáma, lovas, botos, ász, kettes, hármas, négyes.

A magyar húszashívásos tarokkban a hetes, nyolcas, kilences, kettes, hármas, négyes lapokat kiveszik az 54 lapos pakliból, csak 42-t használnak. A royal tarokkban még ennél is kevesebb, 40 lapot használnak, a két piros ászt is kiszedik.

A főszín, vagyis a tarokkok rangsora a rajtuk lévő római vagy (például a francia tarokkban) arab számozás szerint alakul 21-től lefele 1-ig. A skíz a magyar tarokkban valamennyi többi tarokkot üti, így a csomag legerősebb lapja.

A kártyajáték Magyarországra feltehetően a XIX. században érkezett. A hagyomány úgy tartja, hogy a tarokkot az 1848-49-es szabadságharc idején egy Paskievics nevű orosz tiszt hozta be az országba. Erre utal a játék egyik változatának neve is, húszashívásos vagy Paskievics tarokk. E hagyomány azonban sokkal inkább a kor legendái közé sorolandó, az elnevezés sokkal inkább a legnagyobb hiányzó tarokk, vagyis a legerősebb potenciális szövetséges (akkoriban Oroszország) segítségül hívására utal keserű gúnnyal. Emellett szól még az is, hogy a játék megnyeréséhez éppen 48 pont kell ("Nem engedünk a 48-ból!").

A szabadságharc lezárása után igen népszerű játék lesz Magyarországon. Komoly, családi vagyonok úsznak el ezen a játékon és nem egy ember lesz öngyilkos miatta. Ezen hagyománnyal a mai játékosok szakítottak és leginkább 1-10 forintos alapon, vagy pontban játszák.