Törökország közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Törökország közlekedésének legfontosabb szereplői az autóutak és a gépjárművek, valamint a vízi közlekedés. A sokáig háttérbe szoruló vasútnak új lendületet adott a készülőben lévő Marmaray projekt. A nagyvárosi közlekedésben még mindig a személyautók dominálnak a tömegközlekedés helyett, ezen igyekeznek javítani, például új villamospályák és metrók építésével. Különösen Isztambul és Ankara tömegközlekedése fejlődik rohamosan. A szárazföldi és vízi közlekedés mellett egyre nagyobb teret kap a légi közlekedés is, az állami tulajdonú Turkish Airlines légitársaság mellett az országnak két nagy, magánkézben lévő légitársasága is van, az Onur Air és az AtlasJet, melyek főleg belföldi szállítással foglalkoznak.

Tartalomjegyzék 1 Vasút 1.1 Fejlesztések 2 Városi kötöttpályás közlekedés 2.1 Metró 2.2 Villamos 3 Közutak 3.1 Távolsági tömegközlekedés 3.2 Autópálya 3.3 Személygépjárművek 4 Vízi közlekedés 4.1 Kikötők 4.1.1 Fekete-tenger 4.1.2 Égei-tenger 4.1.3 Földközi-tenger 4.1.4 Márvány-tenger 4.2 Kereskedelmi hajóállomány 5 Légi közlekedés 5.1 THY 5.2 Onur Hava Yolları 5.3 AtlasJet 6 Jegyzetek 7 Lásd még

[szerkesztés] Vasút

A törökországi vasúti pályák a Török Államvasutak (Türkiye Devlet Demir Yolları – TCDD) kezelésében vannak. Az üzemelés alatt álló hossz jelenleg 10984 kilométer, mely az ország nagyságához kéest európai szemmel ritka hálózatot alkot. A normálnyomtávú pályák elmúlt évekbeni nagyszabású villamosításának köszönhetően mára a felsővezetékkel ellátott szakaszok hossza 2336 km. ^[1].

A vasúti közlekedést az országban kizárólag a Török Államvasutak végez, ő bonyolítja le a személy-, és teherszállítást egyaránt. A személyszállítás éves forgalma 76 millió utas^[2], míg a teherforgalom a hálózaton nagyjából 18,5 millió tonna. Az utasforgalom kétharmadát az isztambuli és ankarai elővárosi közlekedés teszi ki.

Az ország helyzetének köszönhetően a nemzetközi vonatok száma alacsony, közvetlen kapcsolata van Isztambulnak az európai oldalon Belgráddal, Bukaresttel, Szófiával, és Theszalonikivel, az ázsiai oldalon Teheránnal, Tabrizzal, és Damaszkusszal. A korábban működő bagdadi járat az iraki bizonytalan állapotok miatt nem közlekedik.

[szerkesztés] Fejlesztések

A vasúti közlekedés talán a leginkább fejlődő közlekedési ág ma Törökországban. Több, európai szemmel is óriási beruházás van folyamatban a továbbra is meglevő villamosítási, pályarekonstrukciós munkák mellett.

A Marmaray alagutat a Boszporusz alatt 2004-ben kezdték el építeni^[3], szerepe elsősorban az eddig két, különálló hálózatból álló török vasúti pályák összekapcsolása, valamint Isztambul belső közlekedésének javítása. Létrejöttével a Közel-Kelet vasúthálózatai közvetlen kapcsolatot nyernek, lehetőség lesz a folyamatos szállításra, kikerülve a jelentős időveszteséget okozó isztambuli vasúti kompokat.

Az alagút közvetlenül kapcsolódik az új, jelenleg is épülő, Isztambul - Ankara közötti új nagysebességű pályához. A 250 km/h sebességű közlekedésre alkalmas pálya az ország első nagysebességű vasútvonala lesz, a két nagyváros közötti eddigi 6,5 órás menetidőt 3 órára csökkentve le^[4].

2006 óta egy másik hasonló nagysebességű pálya épül Konya, és Ankara között, a menetidőt 10 és fél óráról 1 óra 15 pecre csökkentve le^[5]. A két említett, 2009-2010-ben átadandó pályán kívül Törökország ambiciózus tervekkel rendelkezik több más pálya építésére is, melyek közül kiemelendő az Izmirt Ankarával összekötő.

[szerkesztés] Városi kötöttpályás közlekedés

A nagyvasúti közlekedésen túl, a hagyományos városi kötöttpályás közlekedési eszközök, a metró, és villamoshálózatok kiépítése is előtérbe került. A városok lélekszámához viszonyítva a városi kötöttpályás közlekedés hosszát, a török nagyvárosok európai szinten igen alacsony értéket mutatnak fel, 250-300 ezer főre jut egy km városi kötöttpályás hálózat.

[szerkesztés] Metró

Törökországban jelenleg két valódi metró üzemel, egy-egy vonallal, az 1991 óta üzemelő isztambuli, és az 1997 óta működő ankarai. Mindkét városban további vonalak és szakaszok állnak építés, és kivitelezés alatt.

A hagyományos metrón túl mindkét nagyvárosban, illetve Izmirben, és Bursaban is kiépült egy, a közúti forgalomtól elválasztott, részben föld alatt futó kisebb kapacitású, villamos-jellegű járművekkel lebonyolított rendszer, melyhez hasonló jelenleg is épül Adanaban.

[szerkesztés] Villamos

Törökországban az elmúlt 30 évben villamosközlekedés nem létezett. A folyamatosan jelentkező városi közlekedési problémák következményeként ma több városban is fut villamos, és más települések elképzelései között is szerepel hasonló üzemek építése. Az első két város, ahol a villamos közlekedés megvalósult, Isztambul, és Eskişehir volt, mindkét helyen alacsonypadlós, modern járművek bonyolítják le a forgalmat. A villamosok egyúttal városépítészeti hatásokat is kifejtettek. A modern villamosokon túl a régebbiek is megjelentek: Konyaban, és Antalya hagyományos, használt német származású villamosok bonyolítják le a forgalmat, alapját képezve egy később kiépülő modern hálózatnak, míg Isztambulban nosztalhiavillamos jelleggel közlekednek régi járművek. A következő város, ahol új villamosvonalat avatnak lesz, várhatóan Kayseri lesz, ahol folyamatban van egy új, modern, forgalomtól részben elválasztott közúti vasút létesítése.

[szerkesztés] Közutak

[szerkesztés] Távolsági tömegközlekedés

A távolsági tömegközlekedésben a vezető szerepet az autóbuszok játszák. Törökországban nincs központi, állami autóbusz-társaság, helyette rengeteg, magánkézben működő céget találunk óriási választékban, akik különböző komfortfokozatú járműveikkel különböző árakon szállítják az utasokat. Autóbusszal szinte bárhonnan bárhová eljuthatunk, akár átszállás nélkül is. A legtöbb társaság igyekszik színvonalas szolgáltatást nyújtani, így például sok helyen ingyenesen szolgálnak fel üdítőket, rágcsálnivalót és frissítő kendőket a modern, légkondícionált buszok fedélzetén.

A kisebb falvak között a közlekedés folyamatosságát a dolmuşok biztosítják. Ezek körülbelül 20 fő szállítására alkalmas, kötött útvonalú kisbuszok, melyek városon belül is közlekednek, és általában bárhol leinthetők illetve megállíthatók.

[szerkesztés] Autópálya

Törökország összesen 1726 kilométernyi autópályával rendelkezik. Az autópályák Otomatik Giriş Sistemi, azaz automatikus beléptetőrendszer alapján működnek, nem kell megállni a fizetéshez. Ez tulajdonképpen egy kis készülék, amit az autóra szerelnek, és amit elektronikusan lehet feltölteni kredittel. Amikor az autó elhalad az ellenőrző pont mellett, a rendszer érzékeli az OGS-készüléket, és a tulajdonos bankszámlájáról levonja az autópálya használati díjának megfelelő összeget.^[6] Az isztambuli Boszporusz-hidak is OGS rendszerrel működnek, emellett mágneskártya-elfogadó beléptetőkapuk is vannak.^[6]

[szerkesztés] Személygépjárművek

2004-ben összesen 5 359 579 személyautót regisztráltak az országban^[7]. A legtöbb személygépjárművel rendelkező tartományok:

• 1 – Ankara (158 szgj / 1 000 fő)
• 2 – İstanbul (129)
• 3 – Muğla (106)
• 4 – İzmir (103)
• 5 – Eskişehir (98)
• 6 – Denizli (98)
• 7 – Antalya (95)
• 8 – Burdur (90)
• 9 – Kayseri (85)
• 10- Karabük (84)
• 11- Bursa (83)
• 12- Zonguldak (79)

[szerkesztés] Vízi közlekedés

Kb. 1200 km.

[szerkesztés] Kikötők

[szerkesztés] Fekete-tenger

• Hopa
• Samsun
• Trabzon
• Zonguldak

[szerkesztés] Égei-tenger

• İzmir

[szerkesztés] Földközi-tenger

• İskenderun
• Mersin
• Antalya

[szerkesztés] Márvány-tenger

• Gemlik
• Isztambul
• İzmit

[szerkesztés] Kereskedelmi hajóállomány

Törökország összesen 547 hajóval rendelkezik.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Törökországnak körülbelül 118 repülőtere van, a legnagyobb az isztambuli Atatürk nemzetközi repülőtér. A belföldi légiközlekedést három légitársaság, az állami THY, a magánkézben lévő Onur Air és Atlasjet bonyolítja. A nemzetközi forgalmat jobbára a THY viszi, de a magántársaságok is nyitnak a külföldi piac felé. A három nagy légitársaságon kívül léteznek még kisebb, főleg a turizmust kiszolgáló, charterjáratokat üzemeltető légitársaságok is, mint a Pegasus Airlines vagy a Saga Airlines.

[szerkesztés] THY

A Turkish Airlines (törökül: Türk Hava Yolları) (THY) Törökország nemzeti légitársasága, melynek központja Isztambulban található. A társaság indít járatokat Európába, a Közel-Keletre, a Távol-Keletre, Észak-Afrikába, Dél-Afrikába és az Amerikai Egyesült Államokba. A Turkish Airlines bázisrepülőtere az isztambuli Atatürk nemzetközi repülőtér (IST), másodlagos forgalmi bázisa az ankarai Esenboga nemzetközi repülőtér (ESB) valamint az isztambuli Sabiha Gökçen nemzetközi repülőtér (SAW). Flottája 98 repülőgéppel rendelkezik.

[szerkesztés] Onur Hava Yolları

Az 1992-ben alapított Onur Air vagy Onur Hava Yolları flottája 29 repülőgéppel rendelkezik és jelenleg öt külföldi célpontja van: Zürich, Amszterdam, Düsseldorf, Párizs és Stuttgart^[8].

[szerkesztés] AtlasJet

A 2001-ben alapított Atlasjet légitársaság flottája 17 repülőgéppel rendelkezik^[9]. A társaság jobbára belföldi szállítással foglalkozik, nemzetközi járatai mind charterjáratok, többek között Németországba, Spanyolországba, Hollandiába, Magyarországra, Dániába, Franciaországba, Dubajba és Egyiptomba^[10].

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Lásd még

• Isztambul tömegközlekedése