Szomolnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szomolnok (szlovákul Smolník, németül Schmölnitz) falu Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2001-ben 1299 lakosából 1197 szlovák, 36 ukrán, 31 német volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Híres emberek 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Gölnicbányától 26 km-re délnyugatra a Szomolnok partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A szűk völgyben meghúzódó települést német bányászok alapították a 13. században. 1243-ban említik először. Nevét a Szomolnok patakról kapta, amely mellett fekszik. A patak neve a szláv smola (= gyanta) főnévből ered. 1327-ben Károly Róbert királytól szabad bányászvárosi rangot kapott, ekkor Semelnech néven említik. A 14. században a Bányászkamara székhelye volt. 1444-ben területén egy cseh zsoldosok által épített erősség állt. 1465-től a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1600-ban súlyos pestisjárvány pusztította, melynek többszázan estek áldozatul. A Thurzó, majd 1638-tól a Csáky család birtoka volt. 1671-től a Királyi Kamarához tartozott. Rézbányáiról volt nevezetes, a fémfeldolgozáshoz szükséges ipara volt, vízierőműve, hámorai működtek. Ezekben a hámorokban nemcsak a helyben termelt ércanyagot dolgozták fel, de a 16. sz.-tól máshonnan (egyebek közt Telkibányáról) is hoztak ide ércdúsítmányokat, illetve színporokat bérkohósításra. Pénzverdéje is volt. 1910-ben 2345, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

• 1801-ben épített római katolikus plébániatemplomát, amely a középkori templom helyén épült egykor fal és sánc övezte.
• Evangélikus temploma 1787-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
• A kultúrház épülete 1828-ban épült, emeletén egykor kaszinó működött.
• A városháza épülete 1721-ben épült.
• A Bányászkamara egykori székháza reneszánsz eredetű, 1872-ben dohánygyárrá alakították át.
• A hegyekben álló Szűz Mária templom 1755-ben épült, búcsújáróhely.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1827. augusztus 20-án Corzán Averdano Gábor matematikus, az MTA levelező tagja.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Képes ismertető /magyar/

Benke L.: Telkibánya bányászatának története. In: Zsámboki L., 2001: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből XI. Miskolci Egyetem.

A Gölnicbányai járás települései

Gölnicbánya (Gelnica) Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce)