Szlovénia vasúti közlekedése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szlovénia | |
|---|---|
 |
|
| Zidani Most állomása, fontos vasúti csomópont | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság | Slovenske železnice |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 16,1 millió évente |
| Utaskilométer | 793 millió évente |
| Felmérés éve | 2006 |
| Teherszállítás | 18,8 millió tonna évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 1228 km |
| Villamosított vonalak | 493 km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1435 mm |
| Áramrendszer | |
| Fő áramrendszer | 3000 V= |
| 3000 V= | 493 km |
| 15kV 16.7Hz | 7 km |
| 25 kV 50 Hz | 3 km |
Az új EU tagállamok közül a kis Szlovénia csatlakozott a legmagasabb életszínvonallal. Az ország minden szegletében nyugati színvonalon áll. Az országban alig két-három nagyobb város található, ezek közé tartozik Maribor és Ljubljana. Az ország egyik fő jelentőségét a koperi kikötő forgalma adja, továbbá jelentős a szerepe a Nyugat-Európa és Horvátország közötti kereskedelemben.
[szerkesztés] A szlovén vasúti liberalizáció
A Slovenske Zeleznice holdinggá alakítása 2003-ban történt meg, mindössze három leányvállalatot hoztak létre: személyszállító, áruszállító és infrastruktúra társaságot. Létrehozták az engedélyező és tanúsító szervezetet is. Az engedélyekért azonban nem tolong egyelőre senki. A szlovén vasút ugyanis jól, hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Noha a teherszállítás 92%-a tranzit, e piacra önmagában aligha startol rá bárki is. A viszonylag rövid szlovén szakaszra önálló céget kiépíteni nem lenne hatékony. A szlovén államvasút meg nyitott bármely társasággal együttműködni.
[szerkesztés] Szlovénia vasúti helyzete
A szlovén személyszállító vonatok 2003-ban 15,1 millió utast szállítottak, ami 4%-kal múlja felül a 2002-es szintet. A társaság 1990-ig stabil 1,5 milliárd utaskilométert teljesített. Ez hirtelen harmadára csökkent az ország függetlenné válásakor. Azóta ha nagyon lassan is, de 15 éve töretlenül fejlődik a cég, és soha nem csökken. A személyszállítást szinte kizárólag dízel és villany motorvonatokkal bonyolítják. A Jugoszláviából „átmentett” járművek cseréje szinte egyszerre történt meg. A kis távolságok és a viszonylag magas pályasebesség miatt a Desiro motorvonat mindenütt megállja a helyét.
Noha a vonatok kihasználtsága nem mindig magas, azért a vasúti szolgáltatás megbízható, kulturált és színvonalas. A személyszállító cég – a térségben szokatlan módon – vélhetően így sem fogja romokba dönteni az államháztartást. Vasárnap – a turisztikai nevezetességekhez menő, továbbá az IC és ICS vonatok kivételével – szinte teljesen leáll a vasúti személyforgalom.
A szlovén vasút igazi énje a teherszállítás. A vonalak bővítése, villamosítása mind ennek van alárendelve, joggal. A 15,8 millió tonna áru elszállítása közel 60%-os piaci részesedésnek felel meg. (Ezt az unióban csak a posztszovjet Észtország 74,3%-a múlja felül.) A forgalom 92%-a nemzetközi forgalomban történik, és mindezt – Svájccal és Szlovákiával ellentétben – nem az útépítések elhanyagolásával vagy jogszabályi korlátozással, hanem magas szolgáltatási színvonallal érte el.
[szerkesztés] Források
- - Andó Gergely engedélyével!
| Európa vasúti közlekedése | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
