Csehország vasúti közlekedése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Csehország | |
|---|---|
 |
|
| Motorkocsik indulásra készen | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság | České Dráhy |
| Fő üzemeltetők | České Dráhy, JHMD, ODOS, OKDD, RT, SD-KD, VD, ZD, Viamont |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 180,939 millió évente |
| Utaskilométer | 6,887 milliárd évente |
| Felmérés éve | 2006 |
| Teherszállítás | 89.621 millió tonna évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 9496 km |
| Dupla vonalak | 1851 km |
| Villamosított vonalak | 3041 km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1435 mm |
| 760 mm | 22 km |
| Áramrendszer | |
| Fő áramrendszer | 3000 V egyenáram |
| 3000 V egyenáram | 1733 km |
| 25kV 50Hz | 1314 km |
| 1500 V egyenáram | 24 km |
| További információk | |
| Alagutak száma | 154 |
| Hidak száma | 6697 |
[szerkesztés] A cseh vasúti liberalizáció
2003. január 1-én létrejött Csehországban a České Dráhy a. s., a kereskedő vasút. A pályavasúti cég a SZDC lett. A pályakapacitás elosztása a DU feladata, a teherszállításé pedig a ČD Cargo feladata.
A cseh vasúthálózat az egyik legsűrűbb a világon. A mellékvonalak nagy száma miatt a kétvágányú szakaszok aránya alacsony. Az országon két páneurópai folyosó halad keresztül, amelyek átépítése évek óta tart. Az országban jelenleg hét magánüzemeltetőt tartanak nyilván – a kisvasutak kezelőit nem számítva. A legtöbbjük kizárólag a teherforgalomban vesz részt.
A magántársaságok egy része iparvasutak üzemeltetését végzi. Három társaság üzemeltet normál nyomtávolságú vasútvonalat összesen 79 km hosszban. Az ezzel foglalkozó társaságok is inkább a teherforgalomra koncentrálnak. A bányaüzemek vasútjainak némelyike évi egy millió tonna feletti anyagot is megmozgat.
[szerkesztés] Csehország vasúti helyzete
A közúthálózat fejlesztése és az autók számának növekedése a cseh vasút forgalmának érezhető csökkenését váltotta ki. 2003-ban így is 172 millió utast szállítottak. A decentralizált országban nem sok nagyváros van. Így a forgalom jelentős részét a regionális vonatok teljesítménye adja. Az alacsony átlagos utazási távolság miatt a cseh vasút noha majdnem 50%-kal több utast szállít, mint a MÁV, mégis utaskm teljesítménye alig 90%-a.
A cseh vasút mindent megtesz a költségek csökkentése és a gazdaságos üzemeltetés érdekében. A helyi vonatokról sorra tűnnek el a kalauzok. Helyettük a motorkocsi vezetője ad jegyet, vagy a vonatra telepített jegykiadó automatát használhatják az utasok. Érdekes módon, nem nagyon bliccelnek a csehek. Valószínűleg tudják, hogy közlekedési eszközük fennmaradása múlik a koronáikon.
A vonatok túlnyomó többsége elég jó kihasználtsággal közlekedik, és nagymértékben a helyi igényeknek megfelelő menetrenddel. Akárcsak egykor, ma is sikerül akár napi 5-6 vonatpárral is jelentős forgalmat lebonyolítani.
Megkezdték a közlekedési szövetségek kialakítását, amelyben a vasút főszereplő, mivel a sűrű vasúthálózat és a viszonylag fejletlen közúti hálózat miatt a vasúttal párhuzamos buszközlekedés igen ritka. Az új autópályák azonban érezhetően visszavetik a velük párhuzamosan vezető vasútvonalakon a távolsági forgalmat. Emiatt például Prága és Liberec között a közvetlen vonatok száma nullára csökkent, mert a busz sokkal gyorsabb. A csehek tanultak az esetből, és a Prága-Brno autópályán közlekedő autóbuszokkal már felvették a versenyt: kedvezményes menetjegy árakat vezettek be a két város között, és még az addig kötelező IC pótjegyet is eltörölték. Nem is történt akkora visszaesés, mint a libereci buszjáratok elindításakor.
A cseh vasút Európa azon kevés szolgáltató vasútja közé tartozik, mely képes élni a lehetőségeivel, és amely nemcsak csillagászati árú infrastrukturális fejlesztések révén már a nagysebességű közlekedés mámorában képes elképzelni a jövőjét.
Az árufuvarozásban megállt a piaci térvesztés, és 2003-ra már 3,5%-kal nőtt az elszállított áruk mennyisége. A 84,4 millió tonnás eredmény kereken a kétszerese a magyar teljesítménynek és ezzel részesedése 30%, akárcsak a nála tőkeerősebb svájci társának. Reménykeltő, hogy megállt a vasúton fuvarozott árú mennyiségének csökkenése, ha ezt a szintet képesek lennének tartani, akkor hosszú éveken át „bezzeg”-ország lennének az EU-ban.
[szerkesztés] Források
- - Andó Gergely engedélyével!
| Európa vasúti közlekedése | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
