Szind
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szind | |
|---|---|
 |
|
| Szind látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Kolozs |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Koppánd |
| Polgármester | Traian Florin Pădurean |
| Népesség | |
| Népesség | 642 (2002) |
| Község népessége | 1883 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 454 m |
| Terület | 22,48 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Szind
|
|
Szind (románul Sănduleşti vagy Sânduleşti, korábban Sând) község Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tordától nyugatra, a Tordai-hasadék keleti bejáratánál fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Első írásos említése 1176-ból maradt fenn Zind néven. További névváltozatai: Scint (1288), Stend, Zend és Send (1332-1335).[1] A hivatalos úton keletkezett román Sănduleşti a Sandu férfinév képzős alakja.
[szerkesztés] Története
A rómaiak az itt bányászott mészkőből és alabástromból építették a mai Torda helyén Potaissa városát. A kőbánya közelében római kori települést tártak föl.
Magyar lakossága a reformáció idején unitárius vallásra tért és később is megmaradt hite mellett. A 17. században válhatott román többségű településsé.
A 19–20. században intenzíven művelték a falutól északkeletre lévő kőbányát. Innen származott a tordai építkezésekhez szükséges cement, az itt talált kaolint például a batizi edények gyártásánál használták.
[szerkesztés] Népessége
- 1850-ben 1002 lakosából 799 román, 156 magyar és 46 roma volt, 473 görög katolikus, 136 unitárius és 10 római katolikus vallású.
- 2002-ben 642 lakosából 581 volt román és 56 magyar nemzetiségű; 536 ortodox, 25 unitárius, 23 református, 18 pünkösdista, 11 görög katolikus, 8 római katolikus és 6 baptista vallású.[2]
[szerkesztés] Látnivalók
- Unitárius temploma a 13. században épült, eredetileg román stílusú.[3]
- A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok görög katolikus templom késő gótikus alapfalai a 15. században épültek, melyekre 1702-ben fatornyot és tetőszerkezetet ácsoltak. Az ortodoxok már 1976 óta nem használták. 2005-ben a piciny görög katolikus egyházközségnek adták vissza, amely felújíttatta.[4]
- A Bors család kúriája.
- A Tordára vezető iparvasutat az I. világháború előtt építették és egészen 1999-ig használták a mészkő szállítására. Hossza tíz kilométer, nyomtávja 760 mm-es. Az 1940-es évekig hajtányok is közlekedtek rajta.
- A falutól északkeletre nagy területen a jelenleg nem működő kőbánya helyezkedik el, mellette vezetnek a Túri-hasadék és a Tordai-hasadék közötti turistautak.
- A kőbánya északnyugati oldalán fakadó forrást magyarul Szent László-forrásnak, románul Izvorul Alexandru Macedonnak ('Nagy Sándor-forrás'-nak) nevezik és helyi legenda tapad hozzá.
- „Büdösvíz” (kénes forrás).
- A falutól délkeletre, a római kori régészeti lelőhely közelében halastó.
[szerkesztés] Gazdasága
A kőbánya további hasznosítását tervezik.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1888. október 17-én Bors Mihály földbirtokos, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, az unitárius egyház jótevője.[5]
[szerkesztés] Források
- Janitsek Jenő: Szind helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1987, 2. sz.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A községi önkormányzat site-ja (ro)
- Elhagyott temető Szind felett
- Az EKE szindi kulcsosháza (korábban unitárius lelkészlak volt)
- ^ Orbán Balázs: Torda város és környéke, Budapest, Arcanum, 2003, ISBN 963 9374 74 1
- ^ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája
- ^ Kolozs megye műemlékeinek jegyzéke, 1265-ös sorszám[1]
- ^ u.o. 1264-es sorszám
- ^ Csíkszentkirályi Bors Mihály végrendelete
[szerkesztés] Kisebb képek
 A Szind és Torda közötti kisvasút |
 A szindi kőbánya |
 Az unitárius templom |
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
