Batiz (Hunyad megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Batiz
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Hunyad
Rang	falu
Községközpont	Pusztakalán város
Népesség
Népesség	572 (2002)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Batiz
é. sz. 45°46′ k. h. 23°0′

Batiz (románul és németül Batiz) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Pusztakalántól három km-re északra, a Sztrigy bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Személynévből származik, mely talán ófrancia eredetű (Batisse/Baptiste). Névadója a pestesi Batiz ispán lehetett. Első említése: Batizhaza vel al. nom. Soh thesthelek (1346 – másik nevét vsz. sószállítóiról kapta). Mai nevét először 1404-ben jegyezték föl, Batyz alakban. 1750-ben román neve még Botiz volt.

[szerkesztés] Története

A 17–18. században a Naláczi család birtoka volt.

1805-ben Naláczi József birtokán Georg D’André alapított fajanszgyárat. Munkásokat a birtok jobbágyai közül toborzott, az alapanyagot az uradalomhoz tartozó agyag- és homokbányákból vették. 1813–1814-ben kezdődött meg a termelés. Az angol szabadalom alapján készült, nádsárga és csillogó fekete mázú, olykor ezüsttel vagy arannyal élénkített és 185 típusban gyártott batizi keménycserép edények a biedermeier kor kedvelt használati tárgyaivá lettek.

1847-ben meghalt D’André. 1851-ben az uradalom Bethlen Olivér tulajdonába került. 1865-ben az uradalmat a gyárral együtt elárverezték és a gyár megszűnt.

1885-ben a nagyszebeni Vereinsbank a bácskai Cservenkáról telepített be evangélikus svábokat.

[szerkesztés] Lakossága

1850-ben 560 lakosából 498 volt román és 53 cigány nemzetiségű; 551 ortodox vallású.
1900-ben 666 lakosából 524 volt román, 105 német és 37 magyar anyanyelvű; 527 ortodox, 99 evangélikus, 12 református, 14 római katolikus és 14 zsidó vallású.
2002-ben 572 lakosából 540 volt román, 14 cigány, 10 magyar és 8 német nemzetiségű; 511 ortodox és 38 pünkösdista vallású.