Cservenka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°03′57’’, k. h. 20°03′16’’46.0658333333, 20.0544444444

**Cservenka**
**Црвенка, Crvenka**

Régió	[[{{{régió}}}]]
Körzet	Nyugat-bácska
Terület	km²
Népesség Összesen (2002) Népsűrűség	10153 fő/km²
Polgármester	[[]]
Irányítószám	25220
Körzethívószám	381(0)25
Testvérvárosai

Központban

A település központja

Pravoszláv templom

Cservenka (szerbül Црвенка / Crvenka, németül Rotweil) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

[szerkesztés] Fekvése

Kulától 8 km-re északnyugatra fekszik. Kula városkörnyéki települése.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve bolgárul vöröstéglás épületet jelent.

[szerkesztés] Története

A történelem előtti időkben a település mai területe víz alatt állt, ugyanis a Duna és a Bácsgyulafalvai fennsík közötti területen széles tó hullámzott, melyet bizánci történészek Édes-tengernek neveztek. Területén kelta, majd római telepek nyomai kerültek elő. A 6. században szlávok, a 9. században magyarok érkeztek területére. A szerbek az 1389-es rigómezei vesztes csata után menekültek az akkori Dél-Magyarországra. A török hódítás azonban ide is elért és a falu is elpusztult. Az elpusztult falut 1785-től németekkel telepítették újra, akik kiváló szőlőművelők voltak. 1910-ben 7674 lakosából 6861 német és 708 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kulai járásához tartozott.

1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fenségterülete alatt volt. 1941-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1918-ig és 1941-1944 között a kulai járás nagyközsége volt.A Geier féle nagybirtokot (4.300 kataszteri hold= 1.174 hektár) az agrárreform miatt felparcellázták. Területén (1912-ben) cukorgyár, szeszgyár, kekszgyár és téglagyár volt megtalálható. A 2. világháború alatt német lakosságát elhurcolták. 2002-ben 10 164 lakosából 7264 szerb, 1313 montenegrói, 493 magyar, 183 horvát, 156 jugoszláv volt.

Négyosztályos, magyar tannyelvű általános iskoláját az 1950-es években felszámolták. A 2. világháború idején a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség fiók egyesülete tevékenykedett, ami 1945 után József Attila Kultúregyletként működött tovább.

1944-ben téglagyárában a visszavonuló német katonák, a zsidó foglyokból 700-at megöltek. A háború végén a kitelepített és elmenekült németek helyére szerbeket és montenegróiakat telepítettek be. A partizánok Scherer Lőrinc helyi rk. plébánost letartóztatták és kiszolgáltatták a szovjeteknek. Egy Moszkva környéki lágerben halt meg.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1888. február 12-én Beregfy Károly vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere.
dr. Radnóti Miklós sok verset írt itt 1944 során