Bodonkút
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bodonkút | |
|---|---|
 |
|
| A bodonkúti ortodox fatemplom egy részlete | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kajántó |
| Irányítószám | 407214 |
| Népesség | |
| Népesség | 451 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 519 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Bodonkút
|
|
Bodonkút, 1891-ig Burjánosoláhbuda (Burjánosbuda, románul Vechea, korábban Budaveche, németül Budendorf) falu Romániában, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kolozsvártól 15 km-re északnyugatra fekszik. Dióssal egybeépült.
[szerkesztés] Nevének eredete
A mai neve népi névadás eredménye, amelyet hivatalossá tettek. Az Erdélyben ma is használt bodonkút szó jelentése 'fatönkkel bélelt forrás v. kút'. Korábbi nevének eredete megegyezik Budáéval. A burjános- előtag gazzal benőtt vidékre vonatkozik. Először 1283-ban említették, Budathelke, majd 1315-ben Buda alakban. A 15. században egymás mellett két Buda, Nagy- vagy Új- és Kis- vagy Óbuda is létezett (1424: Obuda és Vybuda, 1441: Kysbuda, 1452: Nagbuda et Obuda). Bwryanosbwda néven először 1457-ben, Burjános Oláh Buda néven 1850-ben említették (1854-ben Oláh-Buda-Burjános). Mai román neve jelentéstapadással, a Buda Veche ('Óbuda') névből keletkezett.
[szerkesztés] Története
Kolozs vármegyei kuriális falu volt, több magyar kisnemesi család lakta. Magyar nyelvjárása eltér a borsa-völgyi falvakétól.
1766-ban református egyháza Dióssal együtt 140 felnőttet számlált. A 19. században Magyarmacskás filiája lett. A 19–20. században ideköltözött a „Macskások” (Diósmacskás, Hosszúmacskás, Magyarmacskás, Szentmártonmacskás) fogyatkozó magyar nemességének nagy része is.
Kolozsvár piacaira aszalt szilvát és szilvaízt szállított. 1944 őszén a román csendőrség elrendelte a faluban található minden magyar nyelvű könyv elégetését.
[szerkesztés] Népessége
- 1850-ben 613 lakosából 426 volt román, 161 magyar, 14 zsidó és 12 cigány nemzetiségű; 426 görög katolikus, 115 református, 55 római katolikus és 14 zsidó vallású.
- 1900-ban 673 lakosából 440 volt román és 233 magyar anyanyelvű; 450 görög katolikus, 185 református, 27 római katolikus, 6 zsidó és 5 unitárius vallású. A lakosság 25%-a tudott írni-olvasni és a román anyanyelvűek 8%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 451 lakosából 356 volt román és 94 magyar nemzetiségű; 338 ortodox, 92 református és 16 pünkösdista vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- Ortodox (korábban görög katolikus) fatemploma 1726-ban épült.
- Református temploma 1908-ban épült. Beleépítették középkori templomának néhány részletét.
[szerkesztés] Híres emberek
- Nagybudai nemesi családból származott Budai Nagy Antal (Nagybudai Antal), 15. századi parasztvezér.
- Itt született Babos Sándor, mandzsúriai református misszionárius.
- Itt született és itt nevelkedett Gombár Dezső muzsikus.
[szerkesztés] Források
- Szabó T. Attila: A kolozsmegyei Borsavölgy helynevei. Kolozsvár, 1945
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
