Koppánd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Koppánd | |
|---|---|
 |
|
| A koppándi Kőcsorgó aszály idején | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szind |
| Népesség | |
| Népesség | 1250 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 384 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Koppánd
|
|
Koppánd (románul Copăceni, korábban Copand) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tordától fél kilométerre északkeletre, a Torda–Kolozsvár (E60-as) országút mentén, a Túri-hasadék déli bejáratánál fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a Koppány személynévből való. Történeti névalakjai: Coppan (1176), Tordakoppánd (1619). Hivatalos úton keletkezett mai román neve a copac 'fa' szó képzős alakja, helységnévként többször előfordul Havasalföldön és egy esetben Bihar megyében is (Kapocsány).
[szerkesztés] Története
A rómaiak a falutól keletre eredő, Kőcsorgó nevű forrásból biztosították Potaissa, az ókori Torda vízellátását. Több szakaszon is feltárták a római vízvezeték maradványait.
A 16. században magyar lakói az unitárius vallásra tértek. A 17. század elején Vitéz Ferenc visszakényszerítette őket a kálvinizmushoz. 1658-ban a tatárok pusztították el. Mikor az ellenreformáció idején rekatolizálták, már nem maradt annyi magyar lakója, hogy anyaegyházat tudtak volna alakítani.
1548 és 1733-ig a Vitéz család birtoka volt, akik erős várkastélyt is építettek benne. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.
[szerkesztés] Népessége
- 1850-ben 381 lakosából 347 volt román, 17 cigány és 16 magyar nemzetiségű; 361 görög katolikus, 8 unitárius, 6 református és 5 római katolikus vallású.
- 2002-ben 1250 lakosából 1209 volt román és 25 magyar nemzetiségű; 1148 ortodox, 53 pünkösdista, 15 görög katolikus, 11 római katolikus és 11 református vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- A Bánffy-kastély nem azonos a Vitéz család hajdani várával, hanem a 19. században építették, részben a vár, részben romba dőlt középkori templomának köveiből. Ma iskola működik benne.
- A Kőcsorgó (Izvorul romanilor) patakja, amelynek vizét a rómaiak vízvezetékkel terelték el, ma piciny szurdokon áthaladva egyesül a Rákos-patakkal.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Orbán Balázs: Torda város és környéke
- Ugyanott: A római vízvezetékek Tordán
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek
