Szerbia uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett. Az új haza elfoglalása körülbelül 680-ra fejeződött be. Mégis a szerbek saját népük ősatyját még a kaukázusi szálláshelyről tisztelik. Hozzávetőleg 50-ben élhetett a tisztelt szerb ős, akit Zorszinesznek neveztek.

Az első név szerint ismert vezér, vagy ahogyan szerbül nevezik őket zsupán Kuver volt, aki a Balkánra érkezett törzsek élén állt 668-tól egészen 685-ig. A szláv törzsek letelepedtek, és hat különálló uradalomra oszlottak, amelyek mindmáig meghatározzák a Balkán és főként Szerbia és Montenegró hatalmi helyzetét. A hat különböző terület a horvátok és az illírek törzsei közé ékelődve alakították ki kicsiny államaikat. Ezek a történelmi államok a következők voltak:

• Ráczország, más néven Ráska vagy Rassza volt a szerb államok közül a legnagyobb és legbefolyásosabb. Ma ez felel meg leginkább Szerbiának.
• Bosznia, más néven Ráma volt a második legnagyobb állam.
• Hum, vagy más néven Zachumlje. Később Magyarország része lett.
• Zéta, más néven Dioklea vagy Duklja területén telepedtek le a később római rítusú kereszténységet felvevő szerbek, akik a mai Montenegró területén éltek.
• Travunija
• Pagania, később Dalmácia része lett.

Kuver uralma után léptek fel Szerbia mitikus uralkodói, akiket már tartalmaz az alábbi táblázat is:

Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
Szerbia koraközépkori zsupánjai
Szvevlád	kb. 660-680	Valószínűleg mitikus uralkodó, nem létezett.
Szelimir	kb. 679-680	Mitikus személy.
Vladin	kb. 680-700	Mitikus személy.
Ratimir	kb. 700-730	Mitikus személy.
Viseszláv	kb. 730-780	Tőle kezdve Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár krónikái alapján már valós személyekről beszélhetünk.
Radoszláv	a 8. század elején	Viseszláv fia volt.
Proszigoj	822-836	Radoszláv gyermeke.
A Vlasztimir-ház zsupánjai
Vlasztimir	kb. 825-860	Proszigoj gyermeke, aki dinasztiát alapított Ráczországban. Gyermekeinek házasságával országához kötötte Travuniját is.
Mutimir	kb. 860-890	Vlasztimir legidősebbik fia, aki Ráczország trónját kapta meg.
Prvoszláv	891-892	Mutimir fia.
Petar Gojniković	892-917	Gojnik gyermeke, Vlasztimir unokája, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Fogságban halt meg.
Pavle Branović	917-921	Mutimir unokája, akit a bolgárok segítettek trónra, de Bizánc elűzte onnan.
Zaharije Pribisavljević	921-924	Prvoszláv gyermeke, akit a bizánci császár helyezett a rácz trónra.
Bolgár uralom 924-927 között
Časlav Klonimirović	927-950	Felszabadította Ráczországot a bolgár uralom alól.
Bizánci uralom 927-1035
A Vojiszláv-ház királyai Montenegróban
István	1035-1052	A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Montenegrói uralkodónak tekintik. Ő még a zsupáni címet viselte.
Mihály	1052-1081	Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki.
Konstantin Bodin	1081-1101	Mihály fia.
Dobroszláv	1101	Dinasztikus harc tört ki uralma alatt.
Kočapar	1101-1114	Vladimir ellen harcolt a trónnal. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak.
Vladimir	1101-1114	Trónharcokat vívott Kočapar ellen.
György	1114-1118 1125-1131	Az utolsó montenegrói uralkodó, akinek hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. Később egy rövid időre ugyan visszaszerezte trónját, azt már nem lehetett többé visszaállítani.
Az Uroš-ház zsupánjai
Vukan	1080-1114	A rácz területeket szabadította fel a bizánci uralom alól. Hamar a legerősebb szerb állam lett.
I. Uroš	1118-1140	Elfoglalta Zétát is, ezzel egyesítve a szerb államok nagy részét.
II. Uroš	1140-1161	Elűzte Ráczország trónjáról elődjét.
Desa	1161-1165	Fiai között négy részre osztotta fel Szerbiát. Tihomir uralta Ráczországot, Stracimir Zétát, Miroszláv Humot és Travuniját, Nemanja pedig Toplicát, Szerbia központi részét.
Tihomir	1165-1167	Megtámadta Bizáncot, de testvérei közül csak Stracimir állt mellé. Nemanja pedig a bizánciak támogatását kihasználva megszerezte a trónt.
A Nemanjić-dinasztia királyai
I. Nemanja István	1167-1196
II. Nemanja István	1196-1227	Más néven: Elsőnekkoronázott István (Prvovenčani)
Radoszláv István	1227-1234
I. Ulászló István	1234-1243	Más néven: Stefan Vladislav
I. István Uroš	1243-1276
Dragutin István	1276-1282
II. István Uroš	1282-1321	Más néven: Stefan Milutin.
II. Ulászló István	1321
III. István Uroš	1321-1331	Más néven: Stefan Decanski.
A Nemanjić-dinasztia cárjai
IV. István Uroš	1331-1355	Más néven: Stefan Dušan. 1346-ig Szerbia királya, ekkor felveszi a Minden Szerbek, Albánok és Görögök Cárja címet.
V. István Uroš	1355-1371
A Lazarević-dinasztia kenézei
Hrebeljanovics Lázár	1371-1389
Lazarevics István	1389-1427	1402-től despota
A Branković-dinasztia despotái
György	1427-1456	1429-től despota
Lázár	1456-1458
István	1458-1459	Uralmát a törökök törték meg, de a Brankovics család fennmaradt, és Magyarországra menekült, ahol Hunyadi Mátyás az ő birtokukba bocsátotta a Délvidék egy részét.
Tomasevics István	1459
Török uralom 1459-1815 között
Az Obrenović-dinasztia fejedelmei Szerbiában
Milos	1815-1839
I. Milán	1839
Mihály	1839-1842
Sándor	1842-1858	A Karagyorgyevics családból származott.
Milos	1858-1860	Másodjára a trónon.
Mihály	1860-1868	Másodjára a trónon.
II. Milán	1868-1882
Az Obrenović-dinasztia királyai Szerbiában
I. Milán	1882-1889	Az uralkodók számozása elölről kezdődött.
I. Sándor	1889-1903
A Karađorđević-dinasztia királyai Szerbiában
I. Péter	1903-1918	1918. december 1-jén az I. világháború végén létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amelynek első uralkodója lett.
A Karađorđević-dinasztia királyai a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban
I. Péter	1918-1921
I. Sándor	1921-1934
II. Péter	1934-1945	1941-től száműzetésben élt, de 1945-ben lemondott trónjáról.